Similarities and differences between human trafficking and domestic violence

Abstract

Az emberkereskedelem komplex jelenségét, összetettségét különböző módon igyekszik a szakirodalom megragadni. Az alábbiakban egy olyan aspektusára hívnánk fel a figyelmet, amely a segítő szervezetek számára ismert, ám tudományos cikkekben kevés szó esett róla. A kiszolgáltatott helyzetben lévő sértett szexuális munka vagy egyéb célú kizsákmányolásának megelőzése, annak felderítése, bizonyítása és büntetése nagy feladatot ró a nyomozó hatóság és a büntető igazságszolgáltatás szereplőire. Az ilyen tárgyú eljárások száma sajnálatosan alacsony, amely részben a sértettek szégyenérzetéből fakad(hat), az elkövetővel szembeni függőségi viszonyuk az, amely miatt nem fordulnak a hatósághoz, illetve a vallomásaik sokszor ellentmondásosak, nem egyértelműek. A 2011/36. EU irányelv alapján az ezen bűncselekmény tárgyában indult büntetőeljárást lehetőség szerint nem csak a sértett vallomására kell felépíteni. A családon belüli erőszak dinamikájához hasonló folyamatok zajlanak sokszor az emberkereskedelem esetében is. Az alábbiakban a két jelenség hasonlóságait és különbségeit gyűjtöttük egybe az emberkereskedelem jelenségének bemutatását követően, remélve, hogy ez segítséget nyújthat az emberkereskedelem ellen történő fellépés hatékonyabbá tételéhez.

Szegregált lakókörnyezet és nemzetközi prostitúció

“…A prostituált kiszervezése általában gondos előkészítést igényel. A nyomon követett esetek mindegyike a loverboy jelenséggel indul (Windt, 2020), azaz egy anyagilag magára utalt (esetenként kiskorú) anya, vagy éppen a szórakozáshoz, a mélyszegénységi léthez képest "extra" igények kielégítéséhez (alkohol, drog, szép ruhák, kozmetikumok) szükséges pénz hiányában lévő, gyakran testileg fejlett kiskorú, vagy fiatal felnőttkorú nővel érzelmi és testi kapcsolatot létesít a helyi kiszervező. A szexuális kizsákmányolásnak ezt a fajta metódusát loverboynak nevezi (Windt, 2020).…”

“…A nyomon követett esetek mindegyike a loverboy jelenséggel indul (Windt, 2020), azaz egy anyagilag magára utalt (esetenként kiskorú) anya, vagy éppen a szórakozáshoz, a mélyszegénységi léthez képest "extra" igények kielégítéséhez (alkohol, drog, szép ruhák, kozmetikumok) szükséges pénz hiányában lévő, gyakran testileg fejlett kiskorú, vagy fiatal felnőttkorú nővel érzelmi és testi kapcsolatot létesít a helyi kiszervező. A szexuális kizsákmányolásnak ezt a fajta metódusát loverboynak nevezi (Windt, 2020). A partner először elhalmozza ajándékokkal, pénzzel, és ami a legfontosabb: törődéssel, a törődés látszatával a nőt; és viszonylag gyorsan és sikerorientáltan érzelmi függést alakít ki az áldozatnál.…”

“…Az elkövető célja a totális függés kiépítése, az áldozat feletti teljes kontroll és irányíthatóság. A szerelmes nőt könnyű rávenni arra, hogy a kiszervezővel közös majdani boldog élet és az anyagi bőség reményében vállalja a prostituáltlétet, így nem az erőszak vagy a szexuális abúzus a legfőbb eszköz: Windt Szandra vizsgálatai szerint az ilyen esetekben a szexuális abúzus elő sem fordult (Windt, 2020). Természetesen, a szakirodalomnak és a prostituáltság lélektani hátterének megfelelően, a kényszer fizikailag (bántalmazó párkapcsolat) is jelen van, de az általam tapasztalt loverboy típusú esetekben a fokozatosan beépített megalázás, az önértékelés elvétele a leggyakrabban megnyilvánuló bántalmazási forma (Windt, 2020).…”

“…A szerelmes nőt könnyű rávenni arra, hogy a kiszervezővel közös majdani boldog élet és az anyagi bőség reményében vállalja a prostituáltlétet, így nem az erőszak vagy a szexuális abúzus a legfőbb eszköz: Windt Szandra vizsgálatai szerint az ilyen esetekben a szexuális abúzus elő sem fordult (Windt, 2020). Természetesen, a szakirodalomnak és a prostituáltság lélektani hátterének megfelelően, a kényszer fizikailag (bántalmazó párkapcsolat) is jelen van, de az általam tapasztalt loverboy típusú esetekben a fokozatosan beépített megalázás, az önértékelés elvétele a leggyakrabban megnyilvánuló bántalmazási forma (Windt, 2020). A kiszervező ezután kapcsolatba lép a külföldön élő rokonnal vagy ismerőssel, aki szintén a szegregátumból vándorolt ki, és általában rendelkezik legális vagy (az esetek többségében) illegális munkával, de mellékállásban foglalkozik futtatással, vagy bordélyháznak közvetít.…”