Theoretical and Methodological Considerations in Assessing Collaborative Problem Solving Competence: Results of a Pilot study

Abstract

Az infokommunikációs technológia (IKT) rendkívüli sebességű fejlődése, az ezzel -töb-bek között -összefüggésben jelentkező nagymértékű gazdasági és társadalmi változások a munkaerő-piaci igényeket is átrendezik (Kozma, 2009;Molnár, 2011). A 21. század egyre inkább újszerű, 21. századi képességeket követel munkavállalóitól (Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley, Miller-Ricci, & Rumble, 2012). A kollaboratív vagy csoportos problémamegoldó képesség egyike ezeknek a modern munkahelyeken nélkülözhetetlen képességeknek (Neubert, Mainert, Kretzschmar, & Greiff, 2015). Vitathatatlan fontosságú fejlesztéséhez megfelelő mérőeszközökre is szükség van, melyekkel a fejlődés mértékét nyomon követhetjük. Annak ellenére, hogy aktuálisan több nemzetközi kutatócsoportnak is célja a konstruktum empirikus meghatározása, nincsen konszenzus arról, hogy pontosan mit értünk alatta. Kevés empirikus tapasztalattal rendelkezünk a képesség kapcsán, illetve számos vitás kérdés megválaszolása, módszertani akadály leküzdése előtt állunk egy jól működő, a képesség mérését lehetővé tevő mérőeszköz kialakításának útján.Jelen tanulmányban ismertetjük a kollaboratív problémamegoldó képesség mérésének módszertani kihívásait, illetve az eddig született megoldásokat, mérési irányzatokat. Ezzel összefüggésben saját, a képességre irányuló kutatásunk módszertani megfontolásait és első eredményeit, tanulságait is közöljük. Mit nevezünk kollaboratív problémamegoldó képességnek?A kollaboratív problémamegoldást mint folyamatot, illetve az azt lehetővé tevő képes-séget többféle módon, eltérő összetettséggel és mélységgel definiálják. O'Neil, Chuang és Chung (2003) Zhang (1998) meglehetősen tág értelmezését fogadják el, miszerint a kollaboratív problémamegoldás olyan problémamegoldó tevékenységekre utal, amelyek egyének egy csoportjának interakcióit foglalják magukban.Az ACT21S (Assessment & Teaching of 21 st Century Skills) projekt, ami a 21. századi képességek feltérképezésére és vizsgálatuk különböző eljárásainak kidolgozására vállal-kozott, szintén célul tűzte ki e képesség mérését (Griffin, McGaw, & Care, 2012;. Ebben a leírásban a kollaboratív problémamegoldás közös tevékenységet jelent, mely során párok vagy kisebb csoportok lépések sorozatát hajtják végre, hogy egy

A csoportmunkához szükséges képességek vizsgálata: a kollaboratív képességek kérdőív validálása

“…Ha a kollaboratív képességekről 1 egyén szintjén szeretnénk képet alkotni, azaz arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy tanuló milyen hatékony a csoportos együttműködést igénylő szituációkban, mindezt egyetlen mérőeszköz és egyetlen mérés segítségével, akkor több ponton problémába ütközünk (Pásztor-Kovács, 2016;Pásztor-Kovács et al, 2018). A képesség méréséről született tanulmányok közül több már a címében is indikálja, hogy egy meglehetősen kihívásokkal terhes területről van szó (pl.…”

“…A gyenge elméleti megalapozottság mellett egyéb, gyakorlati kihívásokkal is szembe kell néznie annak, aki a képesség mérésére vállalkozik. Egyrészt a számítógép alapú mérések egyik legjelentősebb előnye -különösen nagymintás mérésekbenaz, hogy az adatok automatikus kódolása nem megoldható nyílt végű kommunikáció esetében (Pásztor-Kovács, 2016;Pásztor-Kovács et al, 2018). A probléma kezelésének leggyakrabban használt módszere az előre definiált üzenetek alkalmazása: a tanulók nem gépelhetnek be bármilyen szöveget egymásnak, kizárólag egy előre meghatározott üzenetkészlet elemei közül választhatnak (Chung et al, 1999;Hsieh & O'Neil, 2002;Krkovic et al, 2016;OECD, 2017;O'Neil et al, 1997;Rosen & Foltz, 2014;Stoeffler et al, 2020).…”

Kollaboratív problémamegoldó képességet vizsgáló dinamikus teszt fejlesztés

“…A következőkben rövid áttekintést nyújtunk arról, milyen akadályokba ütközik a kollaboratív problémamegoldó képesség mérése (a módszertani problematika részletesebb bemutatását l. Krkovic, Pásztor-Kovács, Molnár, & Greiff, 2014;Pásztor-Kovács, 2016). Egy adott képesség vizsgálatához, a mérőeszköz feladatainak összeállításához nélkülözhetetlen a vizsgálandó képesség struktúrájának egzakt leírása.…”

“…A kollaboratív problémamegoldó képesség vizsgálatának tehát a technológiaalapú mérések adta lehetőségek kihasználása mellett a vele járó korlátokhoz is alkalmazkodnia kellett. Az alábbiakban röviden áttekintjük a képesség mérésének számítógépes alaphoz kapcsolódó két fő problémacsoportját (részletesen l. Krkovic et al, 2014;OECD, 2013;Pásztor-Kovács, 2016).…”

“…Az általunk kifejlesztett mérőeszköz előző verziójában a vonatkozó kutatásokban szokásos pármunka helyett négyfős csoportok dolgoztak a problémák megoldásán, ugyanis ettől az elrendezéstől az eredmények általánosíthatóságának növekedését vártuk (Pásztor-Kovács, 2016). Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy négy személy online, írásban nehezen tud kollaborálni, az üzenetcsere lassú, nehéz nyomon követni és visszakeresni, hogy ki milyen üzenetet küldött, milyen megoldási javaslatot osztott meg.…”