Why territory matters for implementing active subsidiarity in EU regional policy

Moodie, John; Salenius, Viktor; Meijer, Mari Wøien

doi:10.1080/00343404.2021.1966404

Cited by 11 publications

(4 citation statements)

References 31 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…In this regard, Van Kersbergen and Verbeek (2007) have highlighted the continuous redefinition of key institutional norms such as the subsidiarity principle in EU politics. Recent advances by actors within the Commission towards 'active subsidiarity', a claim that is also essential within the 'Conference on the Future of Europe', underline the persisting relevance of this debate about an institutional reconfiguration (Moodie et al 2022).…”

Section: Effects Of Contestation: Beyond the Dichotomous Perspective ...mentioning

confidence: 99%

How a Conversation Between EU Studies and Critical‐Constructivist IR Norm Research Illuminates a Union in Crisis: A Research Note

Speyer

Stockmann²

2023

J of Common Market Studies

View full text Add to dashboard Cite

Historically, crises have been lauded for fostering European Union (EU) integration. Conversely, it has recently been predicted that the current ‘polycrisis’ will precipitate the EU's demise. However, this dichotomous perspective on crises is oversimplified. In this research note, we argue that a critical‐constructivist approach to norm contestation is uniquely placed to illuminate the shades of grey populating the continuum between these two extremes. As contestation effects may occur on both normative and institutional levels, a norm contestation approach has the potential to open the black box of crises by investigating the prerequisites, actors and processes of crisis and reminding us that these stages are linked in a circular way. Therefore, we argue that a conversation between EU studies and critical‐constructivist norm contestation research is crucial to advancing our understanding of the myriad effects crises have on the EU beyond the dichotomous distinction between integration and demise.

show abstract

Section: Effects Of Contestation: Beyond the Dichotomous Perspective ...mentioning

confidence: 99%

How a Conversation Between EU Studies and Critical‐Constructivist IR Norm Research Illuminates a Union in Crisis: A Research Note

Speyer

Stockmann²

2023

J of Common Market Studies

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A LEADER megközelítés szempontjából ez azért tűnik nélkülözhetetlennek, mert a helyi akciócsoportok "a partnerség helyi intézményesítésének és a partnerség jogilag kötelező elve formalizált megjelenésének" tekinthetők (Courades, Brosei 2018, 220.). A LEADER tevékenység viszont ebben a kontextusban az aktív szubszidiaritás elvének érvényesülését is biztosítja (Moodie, Salenius, Wøien Meijer 2021). Más szerzők mindezt megerősítik azzal, hogy az európai vidékpolitikán belül a LEADER megközelítést a szubszidiaritás érvényesülésének egyik letéteményeseként kezelik, amelyet kifejezetten a terüle-ti szintű kormányzás megerősítésére terveztek a programozásban, projektfejlesztésben és együttműködésben részt vevő gazdasági és társadalmi hálózatok sűrűségének és minőségének javítása érdekében (Pisani et al 2017).…”

Section: A Leader/clld Megközelítésunclassified

Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben

Horeczki,

Finta

2023

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a hazai fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket. A tanulmány központi kérdése az, hogy milyen beavatkozási forma lehet az, amely eredményesen képes elősegíteni a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A válaszok kialakítása során alapvetően két olyan eltérő filozófiájú beavatkozási formát mutatunk be (LEADER megközelítés, Magyar Falu Program), amelyek a tanulmány megírásának idején is zajlanak. A tanulmány számba veszi azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a periférikus térségek fejlődéséhez, bemutatja azokat a beavatkozási sajátosságokat, amelyek biztosítják e feltételek teljesülését, illetőleg összehasonlítja azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek a különböző beavatkozási formák számára rendelkezésre állnak. A LEADER fejlesztési megközelítés mellett ismertetésre kerülnek a Magyar Falu Program célkitűzései és támogatotti köre. A tanulmány részleteiben elemzi Baranya megye támogatottságát, illetve példaként beemeli a Hegyháti járás összehasonlító eredményeit is. A forráseloszlási sajátosságok rámutatnak arra, hogy nem elég csupán a pénzügyi feltétel, a települések fejlődéséhez szükségesek egyéb tényezők is. Végül – az előnyök és hátrányok, valamint egyes számszerűsíthető eredmények mérlegelése alapján – egyértelműnek tűnik az, hogy csak olyan fejlesztési módszer lehet hosszú távon is sikeres a perifériák felzárkóztatásában, amely alulról építkezve, a belső erőforrásokra támaszkodva, a partnerség elve alapján a komplex kérdésekre komplex válaszokat, megoldásokat kínál.

show abstract

“…Az elvárt eljárási szabályok be nem tartása azonban önmagában nem járt következmények-kel. Az európai kohéziós politika ugyan évtizedek óta a többszintű kormányzás és partnerség elvére épül (Moodie, Salenius, Wøien Meijer 2021), de nem tudta kikényszeríteni ennek érvényesülését azokban a tagállamokban, amelyek nem voltak meggyőzhetők a decentralizált és partnerségi modell előnyeiről.…”

Section: A Központi Fejlesztéspolitikai Döntéshozatal Néhány Jellemzőjeunclassified

Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása - empirikus tapasztalatok

Pálné Kovács,

Finta,

Brucker

et al. 2023

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány egy Baranya megyében zajlott empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a periférikus térségek fejlesztéspolitikai kormányzási viszonyait elemezte. A tanulmány alapját képező kutatási blokk a kormányzásban résztvevő intézmények működésére és a kormányzásban résztvevő szereplők véleményére irányult. A periférikus térségekben különösen nagy a jelentősége a kormányzás minőségének, vagyis annak, hogy a helyi erőforrások mozgósítása és a külső támogatások racionális felhasználása milyen döntési folyamatban történik. A perifériák lemaradását, stagnálását, hanyatlását hagyományosan összekötik az aszimmetrikus hatalmi viszonyokkal, a centrumtól való gazdasági, társadalmi függőséggel, az érdekkiegyenlítő, rásegítő, helyzetbe hozó mechanizmusok gyengeségével vagy hiányával. Általános felismerés, hogy a decentralizált döntési mechanizmusok nemcsak a jó kormányzás értékei, feltételei szempontjából fontosak, hanem kedveznek a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának is. A tanulmányban bemutatott vizsgálati eredmények szerint sem a megye, sem a járás, sem a kistérség, sem a városi központok nem tudnak térbeli integráló szerepet betölteni, tágabb értelemben területi érdekeket képviselni. A vákuumot az egyéni országgyűlési képviselők töltik ki egy olyan térbeli körzetrendszerben, amelynek nincs intézményes, szabályozott eszköze a fejlesztési tervezéshez és forráselosztáshoz. A központosított tervezés és forráselosztás, miután nem rendelkezik elegendő információval és nem kényszerül rá a területi szereplőkkel való kompromisszumokra, érvényesíteni tudja a nemzeti fejlesztési prioritásokat, amelyek azonban ritkán kedveznek a periférikus térségeknek. Ez a kormányzási modell Baranya megyében még hátrányosabb a perifériák számára, mint általában, nem csak azért, mert az aprófalvas településszerkezet, a határ menti fekvés eleve forráshiányt okoz, hanem azért is, mert sem az erőforráshiányos megyeszékhely, sem a többnyire stagnáló kisvárosok nem vették át a térbeli integráció feladatát. Sajátos módon a vélemények által is visszaigazolt centralizált hatalmi szerkezet ellenére a megkérdezettek túlnyomó többsége alapvetően fontosnak tartja a helyi vezetés szerepét. A tér nélküli hatalom és a hatalom nélküli tér hátránya összeadódik.

show abstract

Why territory matters for implementing active subsidiarity in EU regional policy

Cited by 11 publications

References 31 publications

How a Conversation Between EU Studies and Critical‐Constructivist IR Norm Research Illuminates a Union in Crisis: A Research Note

How a Conversation Between EU Studies and Critical‐Constructivist IR Norm Research Illuminates a Union in Crisis: A Research Note

Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben

Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása - empirikus tapasztalatok

Contact Info

Product

Resources

About