Hallgatóinknak a munka világában legalább kétféle kiszámíthatatlansággal kell szembenézniük. Egyrészt az angol vált az üzleti életben a közvetítő nyelvvé, ami azt jelenti, hogy nem lehet előre megjósolni, milyen anyanyelvű emberekkel kell majd együtt dolgozniuk; egy biztos, döntő többségükben nem angol anyanyelvűekkel. Másrészt, olyan szakmákban fognak elhelyezkedni és olyan feladatokat fognak végezni, amelyekről jelenleg elképzelésünk sincs. Ennek a kétféle bizonytalanságnak jelentős hatása van a szaknyelvi és ezen belül az üzleti angol kurzusok fókuszára és módszertanára. A tanulmány összeveti a szaknyelv-tanítás, illetve az üzleti angol tanításának hagyományos megközelítését az English as a Lingua Franca (angol mint közvetítőnyelv, ELF) és a Business English as a Lingua Franca (angol mint közvetítőnyelv az üzleti életben, BELF) kutatások eredményeivel. A cikk célja az, hogy közös gondolkodásra invitálja az olvasót arról, hogy milyen szemléletbeli és módszertani változtatásokat lenne szükséges bevezetni a felsőoktatásban annak érdekében, hogy a hallgatók sikeresebben felkészülhessenek nem angol anyanyelvű beszélőkkel történő angol nyelvű kommunikációra, illetve a kiszámíthatatlan helyzetekhez való alkalmazkodásra.