3-Year-Old Children Selectively Generalize Object Functions Following a Demonstration from a Linguistic In-group Member: Evidence from the Phenomenon of Scale Error

Abstract

The present study investigated 3-year-old children’s learning processes about object functions. We built on children’s tendency to commit scale errors with tools to explore whether they would selectively endorse object functions from a linguistic in-group over an out-group model. Participants (n = 37) were presented with different object sets, and a model speaking either in their native or a foreign language demonstrated how to use the presented tools. In the test phase, children received the object sets with two modifications: the original tool was replaced by one that was too big to achieve the goal but was otherwise identical, and another tool was added to the set that looked different but was appropriately scaled for goal attainment. Children in the Native language condition were significantly more likely to commit scale errors – that is, choose the over-sized tool – than children in the Foreign language condition (48 vs. 30%). We propose that these results provide insight into the characteristics of human-specific learning processes by showing that children are more likely to generalize object functions to a category of artifacts following a demonstration from an in-group member.

Children's scale errors: A by‐product of lexical development?

“…Indeed, when objects are labelled, the incidence of scale errors in tool‐based scale errors scenario increases compared to a non‐labelling condition (Hunley & Hahn, ). In addition, Oláh, Elekes, Pető, Peres, and Király () showed that children were more likely to produce scale errors with tools when object labels were introduced in children's native language as opposed to a foreign language, suggesting that meaningful linguistic information is needed for this facilitation to occur—at least in situations where children are required to act with tools.…”

Children’s scale errors are a natural consequence of learning to associate objects with actions: A computational model

“…The acquisition of object names has important consequences for the children's conception of objects, as it influences the way they categorize and individuate objects (e.g., Balaban & Waxman, 1997). Based on the results by Hunley and Hahn (2016), as well as Oláh et al (2016), who showed effects of object labelling on scale errors, and by Grzyb et al (2018) who showed that early talkers tend to produce more errors than late talkers, we expected DDMAN to produce more scale errors when actions were selected via the indirect semantic route (which incorporates a link between object name and action) as compared to when actions were selected via the direct visual route. However, this was not confirmed by the results from our simulation, for two possible reasons.…”

A Természetes pedagógiáról dióhéjban: A kulturális tudás hálójában

“…Erősebben kötődik a funkció a tárgyhoz, ha a saját csoport tagjától tanuljuk? Oláh, Elekes, Peres, Pető & Király (2016) kutatásukban arra keresték a választ, hogy a három éves gyerekek vajon hajlamosabbak lesznek-e az aránytévesztésre, ha látják, amint egy magyar modell követ el aránytévesztést, szemben egy külföldivel?…”

“…Az aránytévesztés fogalma azt takarja, hogy a kisgyermekek figyelmen kívül hagyják egy számukra ismerős kategóriába tartozó tárgy valós méretét -például megpróbálnak beülni egy kisautóba (DeLoache et al, 2004in Oláh et al, 2016. Az aránytévesztés fakadhat abból, hogy az eszköz funkciója is beletartozik kategóriareprezentációjába, így amikor ez a kategóriareprezentáció aktívvá válik, a kisebb gyermekek még nem tudják legátolni a funkció aktivációját is.…”

“…Habár az idegen nyelvű modell is jelet adott pedagógiai szándékának, episztemikus tanulási bizalmukból kifolyólag a babák mégis inkább a magyar nyelvű modelltől tanultak, még ha ez hibákhoz is vezetett -megválogatták, hogy milyen forrásból tanuljanak. Így az aránytévesztés sem magyarázható csupán az eszközfunkciók gátlásának hiányával a tárgykategória aktiválódásakor, hanem az is közrejátszik benne, ahogyan a gyerekek reprezentációt alkotnak az eszközökről és funkcióikról (Casler et al, 2011in Oláh et al, 2016. Továbbá ezek az eredmények arra is mutatnak, hogy az aránytévesztés okai közé tartoznak azok a humánspecifikus tanulási folyamatok is, melyek eredményeképp egy eszközhöz egy funkciót társítunk.…”