A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata

Abstract

Az Európai Unió belső és külső határainak hossza jelentős mértékben megnőtt. 2004-ben az Európai Unió eddigi történetének a legnagyobb területi bővülését a legnagyobb arányú és minőségileg legjelentősebb határváltozás kísérte: az EU belső és külső határainak arányai felcserélődtek. Az európai uniós csatlakozás következményeinek értékelésénél az a három határszakasz különül el a leginkább egymástól, amely Magyarország határait és határ menti régióit megosztja az EU csatlakozás után.

A magyarországi határkutatás három évtizede. Szakirodalmi áttekintés

“…A két világháború közötti időszakban dinamikusan nőtt a politikai földrajz termése, s ebben érthető okokból jelentős részt képviselt a határokkal foglalkozó irodalom. Cholnoky (1921), utána elsősorban Teleki (1931), rajta kívül pedig Fodor (1927), Hantos (1931), Rónai (1933) csak néhány név azok közül, akik kiemelkedőt alkottak a politikai földrajz terén ez időszakban (részletesen lásd Fodor 2006, 347-351.). A döntően az 1926-ban létrehozott Államtudományi Intézethez kötődő munkák olyan, a revizionista politika számára kiemelt kérdéseket tárgyaltak, mint a határok elhelyezkedése, a "természetes" és "mesterséges" határvonalak összevetése vagy éppen az újonnan húzott határok akadályszerepének bizonyítása.…”