A COVID–19-fertőzés gastrointestinalis hatásai gyermekkorban és a gyulladásos bélbeteg gyermekekben

Abstract

Összefoglaló. A SARS-CoV-2-infekció változatos kórlefolyású, a gyermekpopulációban növekvő incidenciát mutató fertőzés. Ebben a korcsoportban a felnőttekkel szemben sokkal gyakrabban tapasztalhatók gasztroenterológiai tünetek a betegség során, 18–32%-ban jelentkezik legalább egy szimptóma. Ezek nem specifikusak, gyakran megegyezhetnek a virális enteritisek, a gyulladásos bélbetegségek vagy a vakbélgyulladás tüneteivel. A gyermekkori SARS-CoV-2-infekciónak egy viszonylag ritkán megjelenő, de súlyos, akár életveszélyes szövődménye a gyermekkori sokszervi gyulladásos szindróma (multisystem inflammatory syndrome in children, MIS-C). Ilyenkor a gastrointestinalis tünetek gyakorisága 60–100%-ra nő, sok esetben akut has benyomását keltve. A jelenlegi kutatások eredményei alapján a gyulladásos bélbeteg gyerekek az alapbetegségük miatt nincsenek nagyobb veszélynek kitéve az átlagpopulációhoz képest a COVID–19-fertőzés szempontjából. A terápiájukban alkalmazott gyógyszereik közül a nagy dózisú szteroidkezelés okoz nagyobb kockázatot a megfertőződésre, illetve ebben az esetben a súlyosabb kórlefolyásra. Az éppen remisszióban lévő gyulladásos bélbetegek fenntartó terápiájának módosítások nélküli folytatása javasolt, kiemelt figyelmet fordítva a biológiai terápiák időben történő, megszakítás nélküli alkalmazására. Törekedni kell a személyes vizitek számának csökkentésére a pandémia idején, ezek telemedicinával történő helyettesítése javasolt. A halasztható endoszkópos vizsgálatok noninvazív vizsgálómódszerekkel történő átmeneti kiváltása részesítendő előnyben a betegség aktivitásának, a terápia hatékonyságának megítélésére. A gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek COVID–19 elleni védőoltása javasolt, jelenleg minden elérhető oltóanyag alkalmazható náluk (az élő ágenst tartalmazó vakcinák ellenjavalltak). Immunmoduláns, szteroid- vagy anti-tumornekrózisfaktor (TNF)-alfa-terápia esetén az oltás lehetséges csökkent hatékonyságával kell számolni. Orv Hetil. 2022; 163(6): 214–221. Summary. The SARS-CoV-2 infection is showing high variety in the disease course, with a constantly increasing incidence among the pediatric population. In this age group, at least one gastrointestinal symptom appears in 18–32% of the cases, showing a significant difference compared to the adult population. The gastrointestinal signs of COVID–19 are not specific, can mimic the symptoms of viral enteritis, inflammatory bowel diseases or acute appendicitis. The multisystem inflammatory syndrome in children (MIS-C) is a rather rare, but serious complication of the pediatric COVID–19 disease: in these cases, the incidence of the gastrointestinal symptoms is increased up to 60–100%, often observed as acute abdomen. Based on recent researches, patients with inflammatory bowel diseases (IBD) are shown to have the same risk in developing COVID–19 infection compared to the normal population: in their medications, the high dose steroid treatment is proved to increase the risk of infection or to make the disease course more serious. The treatment of patients with IBD should be continued without any changes (when the disease is in remission). The use of biologics should be done with special care, with more attention keeping the schedule and the continuity. It is advised to minimise the number of personal visits during the pandemic, they should be substituted with telemedicine. The postponable endoscopic examinations should be temporarily redeemed by non-invasive methods for screening the disease activity and the efficacy of the treatment. The vaccination against COVID–19 is advised in the population with IBD. All vaccines currently available are usable in this patient group (the use of vaccines containing live agents are contraindicated). In the case of patients treated with immunmodulators, steroids or anti-tumor necrosis factor (TNF) alpha, a possible lower efficacy can be expected after the vaccination. Orv Hetil. 2022; 163(6): 214–221.

A poszt-COVID-szindrómával diagnosztizált betegek leggyakoribb gastrointestinalis eltérései

“…A vírus a veleszületett immunválasz túlaktiválódását okozza, így a gyulladásos citokinek szintje megemelkedik, ami a tüdő hiperpermeabilitását okozza. A vírus és a gyulladásos citokinek ezután a keringés útján a bélrendszerbe kerülnek [3,4]. A bélrendszer ideális hely a SARS-CoV-2 számára, mert az ACE2-receptor expressziója 150× nagyobb a vékonybélben, 60× nagyobb a duodenumban és a colonban, mint a tüdőben.…”

A COVID–19-járvány hatása a gyermekkori herecsavarodások kimenetelére

“…A jelenség hátterében vélhetőleg a meghosszabbodott betegutak álltak, illetve az, hogy a COVID-19-fertőzéstől való félelem miatt többen később mentek kórházba, rendelőbe vagy fordultak orvoshoz [19]. A krónikus betegségben szenvedő gyermekek gondozását és kontrolljaikat is át kellett szervezni [20].…”