A Covid-19 okozta digitális oktatásra átállás hatása a nyelvtanulók autonómiájára és az önálló nyelvtanulással kapcsolatos meggyőződéseikre

Abstract

A 21. századi pedagógiai kutatások egyik központi témája az autonóm tanulás, amely a tanulási motiváció kutatási területéből kelt önálló életre. A tanulói autonómia legkorábbi meghatározása szerint az autonóm tanuló képes irányítani saját tanulási folyamatát, a legáltalánosabban elfogadott definíció szerint az autonóm tanulás során a diákok felelősséget vállalnak saját tanulási folyamatukért. Ennek értelmében az önálló tanuló a tanulási folyamat aktív résztvevője, tisztában van az erősségeivel és a gyenge pontjaival, reflektál a saját tanulási folyamatára, tanulási stratégiákat alkalmaz, döntéseket hoz, kiegészítő eszközöket és segédanyagokat használ, megszervezi a saját, osztálytermen kívüli tanulását és a legtöbbet hozza ki az osztályteremben eltöltött időből. Az autonómia leginkább abban a térben fejlődik, ahol a képesség, a vágy és a szabadság átfedésben van. Szabadság alatt az értendő, hogy a tanulók milyen mértékben irányíthatják saját tanulási folyamatukat. Ez az átfedés szűkösnek tűnhet, de a tanárok hatással vannak ezekre a területekre, befolyásolhatják tanulóik készségeit, a nyelvtanulási motivációjukat és diákjaik szabadságának mértékét a tanulás irányítására. Mivel lehetetlen tanórai keretek közt mindent megtanítani, amit a diákoknak tudniuk kell, és mivel a tanulás nem áll meg az osztálytermen kívül, olyan készségeket kell tanítani, amelyeket a tanulók más tanulási helyzetekben is alkalmazni tudnak majd. A 21. században a tartalmi tudás egyre inkább a készségbeli, a kompetenciabeli tudásra helyeződik át, ezért korunk oktatásának problémáira és kihívásaira az autonóm tanulási kompetenciák fejlesztése lehet az egyik válasz.

Vírushelyzet után: szülői mediáció és veszélyérzékelés

“…Szőcs Erika két, 2017-ben publikált tanulmányában a digitális nyelv anyanyelvre gyakorolt hatását vizsgálta. A digitális kommunikáció a hagyományos írott kommunikációs lehetőségeket grafikus jelek alkalmazhatóságával egészíti ki, a szerző a szöveg terjedelmének és a grafikus jelek előfordulási számának összefüggése mentén végezte kutatását (Szőcs, 2017a), illetve egy interjúsorozatra alapozott kutatást is végzett magyar nyelv és irodalmat oktató pedagógusok körében, hogy véleményük szerint milyen hatással van a digitális nyelv a gyermekek anyanyelvhasználatára (Szőcs, 2017b). Ugyanezen évben (2017) közölt Bodó Julianna "Internet és nyelvhasználat.…”