A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre?

Abstract

Összefoglaló. Az elmúlt hónapokban életünket alapvetően megváltoztatta a COVID–19-pandémia, melynek egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásai egyelőre szinte felbecsülhetetlenek. A vírusfertőzés akut következményei mellett egyre több adat bizonyítja a teljes népességre kifejtett hatásait: a pszichológiai distressz, a depressziós és szorongásos tünetek, valamint az addiktív viselkedésformák gyakoriságának növekedését. Az is nagyon fontos kérdés, hogy a globális válsághelyzet hogyan befolyásolja az öngyilkossági arányszámokat. Írásomban az elmúlt időszak legjelentősebb pszichiátriai szakirodalma alapján foglalom össze a vírusfertőzés akut és krónikus hatásait, valamint a járványhelyzet általános és specifikus pszichológiai-pszichopatológiai következményeit, kiemelt figyelmet fordítva a suicidiumrizikóra és a leginkább veszélyeztetett csoportokra. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a pandémia következtében kialakuló mentális gondok és a suicid viselkedés egyre fontosabb népegészségügyi problémává válnak. Bár napjainkban még a vírusfertőzöttek gyógyítása és a fertőzés terjedésének lassítása a legfontosabb cél, mindannyiunknak fel kell készülnünk a járvány hosszú távú következményeire. A pandémia várható negatív mentálhigiénés hatásainak megelőzésére és enyhítésére általános és specifikus módszerek kidolgozása és alkalmazása szükséges. Ebben az egészségügyi, mentálhigiénés és közösségi ellátórendszerek mellett szerepet kell vállalniuk a politikai és gazdasági döntéshozóknak, a társadalmi szervezeteknek és a média munkatársainak is. Hatékony együttműködésük kulcsfontosságú az egyéni, közösségi és társadalmi szinten is alkalmazható prevenciós stratégiák megvalósításában, hiszen csak így válik lehetővé a súlyosabb mentálhigiénés problémák járványszerű elterjedésének, a „pszichodémiának” a megelőzése. Orv Hetil. 2021; 162(10): 366–374. Summary. In recent months, our lives have been fundamentally changed by the COVID-19 pandemic, the health, economic, and social impacts of which are almost invaluable for the time being. In addition to the acute consequences of viral infection, more and more data are proving its effects on the entire population: an increase in the incidence of psychological distress, depressive and anxiety symptoms, and addictive behaviours. It is also a very important question, how the global crisis is affecting suicide rates. In my paper, I summarize the acute and chronic effects of viral infection and the general and specific psychological-psychopathological consequences of the epidemic based on the most significant psychiatric literature of the recent period, paying special attention to suicidal risk and the most vulnerable groups. Studies suggest that mental troubles and suicidal behaviour resulting from a pandemic are becoming an increasingly important public health problem. Although the treatment of viral infections and slowing the spread of the infection are still the most important goals today, we all need to be prepared for the long-term consequences of the epidemic. In order to prevent and mitigate the expected negative mental health effects of a pandemic, it is necessary to develop and apply general and specific methods. In addition to health care, mental health and community care systems, political and economic decision-makers, civil society organizations and the media must also play a role. Their effective cooperation is key to the implementation of prevention strategies that can be applied at the individual, community and social levels, as this is the only way to prevent the epidemic spread of more serious mental health problems, the “psychodemia”. Orv Hetil. 2021; 162(10): 366–374.

The Impact of the Pandemic in Human Trafficking Based on the First Two Years

“…Osváth Péter szerint a vírusfertőzés akut következményei mellett egyre több adat bizonyítja a teljes népességre kifejtett negatív hatásait: a pszichológiai distressz, a depressziós és szorongásos tünetek, valamint az addiktív viselkedésformák gyakoriságának növekedését (Osváth, 2021). Sőt, hozzáteszi: a "pandémia következtében kialakuló mentális gondok és a suicid viselkedés egyre fontosabb népegészségügyi problémává válnak" (Osváth, 2021).…”

“…Ekkorra -már jobban ismerve a vírust -sokkal tapasztaltabban éltük meg a zárást, sőt az oltóanyagok némi reményt is adtak a tekintetben, hogy a világjárvány leküzdhető rövid időn belül. Ennek óriási jelentősége lenne, hiszen a negyedik hullámban már a súlyosabb mentálhigiénés problémák járványszerű elterjedésének, a "pszichodémiának" a megelőzése is fontossá válik (Osváth, 2021).…”

Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata

“…A járvány első hullámában az időseket és a krónikus betegséggel élőket nevezték meg a legveszélyeztetettebbeknek, ezért az ő ellátásuk, elkülönítésük, illetve az ellátás új kereteinek kialakítása került a fókuszba. Az ellátás átszervezése a dolgozóknak jelentősen átalakított munkakörülményeket, a munkaidő-beosztás változását, valamint a lelki, illetve a fizikai terhelés növekedését jelentette (Osváth, 2021).…”

“…A pandémia mentális egészségre tett hatását elemezve több nemzetközi és hazai tanulmányban (pl. Bo és mtsai, 2020;Boyraz & Legros, 2020;Horesh & Brown, 2020;Osváth, 2021) is traumatikus hatásként írták le a járványhelyzetet, amelyben az alanyok poszttraumás stressztüneteket mu-tattak. A változással járó stressz tehát traumatikus hatásúra is növekedhet ebben a helyzetben, az egyén a korábbi jóllétét fenntartó egyensúlyát elveszítve, sok esetben krízisbe kerül, a korábbi megküzdési stratégiái kevésnek bizonyulnak vagy nem működnek.…”

Decision-making and personality characteristics of patients with major depressive disorder following a suicide attempt

“…This disease affects several biological, psychological and social factors related to suicidal behaviour: it could increase the vulnerability for suicide via its direct effects on the central nervous system and its indirect effects, for instance social isolation, rise of unemployment (Conejero et al, 2021), increasing anxiety and depressive symptoms (Osváth, 2021). Although a decrease in suicides could be observed in the first period of the pandemic (probably due to the well-known "pulling-together" effect of crises), an increase in suicide attempts were reported following the first months (Tanaka & Okamoto, 2021).…”