A csernobili baleset térbeli hatása a Poleszje demográfiai és urbanizációs folyamataira

Abstract

A kutatás célja a csernobili baleset demográfiai és urbanizációs folyamatokra gyakorolt térbeli hatásának kimutatása volt. A vizsgálat alapjául Ukrajna és Belarusz teljes területén, továbbá az Orosz Föderáció kilenc megyéjében fekvő összes járás, összesen 846 területi egység népszámlálási adatai szolgáltak, ami a hatalmas terület legrészletesebben hozzáférhető területi bontását jelenti. A baleset óta eltelt időben három népszámlálás zajlott le, ezen adatok segítségével az elmúlt harminc év regionális dinamikái és struktúrái jól nyomon követhetők. Először a baleset által érintett területet határoltam le, majd a demográfiai és urbanizációs indikátorokat sorra véve vizsgáltam Csernobil hatásait. A térbeli folyamatok összefüggéseinek feltárására korrelációszámítást és faktoranalízist alkalmaztam, amelyek segítségével a térséget jellemző településhálózati struktúrák, a népesedési folyamatok és a csernobili baleset urbanizációs folyamatokra gyakorolt hatása volt kimutatható a Poleszje területén. A vizsgált térség népességmozgásai a baleset utáni 10-15 évben alapvetően regionális és országos léptékűek voltak. A spontán migráció és az áttelepítések hatalmas területek demográfiai folyamatait befolyásolták. A baleset utáni 15-25 évben a népességszám-változás és a természetes fogyás tükrében ezek az áramlások elcsendesedtek, és meghatározóvá váltak a helyi, járási szintű mozgások, a járások falvaiból a központba való költözés, ami sokkal erősebben jelentkezett itt, mint más térségekben. A Poleszje népesedési és urbanizációs folyamatainak irányát nem írta át Csernobil, a negatív folyamatokra viszont katalizátorként hatott: a népesség fogyása és az elvándorlás a baleset nélkül is jelentős lenne ebben a térségben, az csupán felgyorsult. Belaruszban a csernobili térségeket érintő sajátos regionális politika hatásai vizsgálataimmal kimutathatók voltak.

A történelem nyomai a mai térszerkezetben – belső törésvonalak az európai posztszovjet térségben

“…A fantomhatárokat, belső törésvonalakat vizsgáló irodalom általában egyes esetekre fókuszált (Löwis 2015b(Löwis , 2017, leginkább a jelenkori politikai határok között vizsgálódva, ritkán regionális léptékben és általános jelleggel (Löwis 2015a; egyedi példákra lásd Zamfira 2015), s még ritkábban történeti kontextusban, több időhorizontot összehasonlítva. A regionális elemzési (statisztikai) módszerek alkalmazására a törésvonal-kutatás esetében van jelenkori példa (Karácsonyi 2014), de a több országot összehasonlító vizsgálatok ritkák az adathozzáférés és -egységesítés problémái miatt. A történeti statisztikai megközelítés (a "kemény módszerek" helyett a regionális földrajz szemléletétől némileg távol álló általános történeti leírás dívott a földrajzi szakirodalomban) szintén hiányzott.…”