A diádikus stressz és a felnőtt kötődés lenyomatai a párkapcsolati elégedettségben

Abstract

A szerzők a keresztmetszeti kvantitatív kutatás során a diádikus (párkapcsolati) stressz és a felnőtt kötődés párkapcsolati minőséggel mutatott összefüggéseit vizsgálták tartós párkapcsolatokban. A kutatás az extradiádikus és az intradiádikus, illetve az akut és krónikus stresszhatás párkapcsolati és élettel való elégedettséggel való együtt járásának feltárására irányult, külön elemezve a felnőtt kötődési mintákat, mint a kapcsolaton belül jelen lévő sajátos védelmező vagy veszélyeztető tényezőt. A vizsgálatban összesen 703, legalább egy éve párkapcsolatban élő felnőtt válaszadó (n = 703; 335 ffi, 368 nő) vett részt (átlagéletkor: 35,0 év; szórás: 13,2), a legfiatalabb 18, a legidősebb 80 éves volt. Párkapcsolat ideje szerint: 194 fő (27,6%) 1–2 éve, 140 fő (19,9%) 3–5 éve, 122 fő (17,4%) 6–10 éve, 247 (35,1%) több mint 10 éve van a jelenlegi kapcsolatban. A minta párkapcsolat jellege szerinti eloszlása: 25 fő (3,6%) elkötelezetlen; 155 fő (22%) elkötelezett, külön élő; 199 fő (28,3%) együttélés; 324 fő (46,1%) házas vagy bejegyzett élettárs. A vizsgálatban a szociodemográfiai adatokra és a párkapcsolati jellemzőkre vonatkozó kérdések mellett a diádikus stressz mérésére a Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív (MSQ-C-Hu), a kötődési stílus beazonosítására a Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív (ECR-R), a párkapcsolati elégedettség mérésére Kapcsolati elégedettség skála (RAS-H), az élettel való elégedettség feltárására az Élettel való elégedettség skála (SWLS-H) szerepelt. Az eredmények arra utalnak, hogy a diádikus stressz mindegyik formája (intradiádikus, extradiádikus, akut, krónikus) öszszefüggésben áll a kapcsolati és az élettel való elégedettséggel. Mivel a párkapcsolat időtartamának előrehaladtával a párkapcsolati stressz növekvő tendenciát mutatott, az eredmények felhívják a figyelmet a tartós párkapcsolatokban megjelenő, kapcsolaton belüli stresszhelyzetekkel való megküzdéshez szükséges erőforrások fontosságára, a témában végzett prevenciós és intervenciós programok szükségességére.