A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatásban.

Abstract

A digitális munkarendre való átállás a Covid-19 okozta járványügyi helyzetben gyors reakciót kívánt a pedagógusoktól. Sorra nyíltak a többezres csoportok a közösségi média különböző felületein, ahol aktív eszmecsere folyt a legjobbnak vélt megoldásokról. A felmérés központi kérdése az egyes digitális eszközök alkalmazásának népszerűsége, valamint ezek felhasználhatósága különböző pedagógiai célokra. Kitértünk arra is, hogy pedagógusok és diákok számára mennyire tűnt jól kezelhetőnek az adott eszköz, illetve, hogy a diákok hány százalékát sikerült elérni a digitális munkarend során. A kérdőíves felmérés 2020. március 18-tól fogad válaszokat, jelen tanulmányban az április 30-i kitöltöttségi adatokat dolgozzuk fel, mely 1071 pedagógus válaszát foglalja magában. A különböző megoldások értékelése eltérően alakult településtípusonként, oktatási profilonként, valamint az intézmény fenntartóját tekintve. A diákok elérésének mértéke szintén különbözik az egyes településtípusok mentén, valamint az oktatás egyes szintjein.The transition to a digital work schedule at schools required a rapid response from educators in the epidemiological situation caused by Covid-19. Several groups opened on various platforms of social media, where there was an active exchange of views on the solutions they considered the best. The main question of our survey is the popularity of the use of each digital tool and their usability for different pedagogical purposes. We also looked at how well the tool seemed to be manageable for educators and students, and what percentage of students were achieved during the digital work schedule. The questionnaire has been receiving responses from March 18, 2020. In this study, we process the completion data as of April 30, which includes the responses of 1,071 educators. The evaluation of the different solutions differs significantly (at level 95%) by types of settlement, educational profile and the maintainer of the institution. The extent of student achievement also depends significantly (at level 95%) on the type of settlement as well as on the levels of education.

Koronavírus és oktatáspolitika

“…Bár több kutatási beszámoló is kiemeli, hogy a pedagógusok igen nagy arányban használtak komplexebb online oktatási platformokat (pl. Czirfusz-Misley-Horváth 2020;Fekete-Porkoláb 2020), azonban a tapasztalatok szerint e programcsomagok komplex szolgáltatásainak igénybevételére csak ritkán került sor. -Nem kevés pedagógus volt, aki pusztán kiadta házi feladatként a gyerekeknek a tankönyvbeli "lecke" elolvasását, "megtanulását", vagy/és kijelölte a gyakorlásra szánt feladatokat, és formális, szummatív módon próbálta meg értékelni a gyerekek így megszerzett tudását (Osváth-Papp Z.…”

“…Az esélyegyenlőtlenségi helyzet értékelése szempontjából a legjelentősebb kérdés, hogy a diákok közül kiknek (arányok, társadalmi, családi helyzet, más jellemzők) sikerült bekapcsolódni a távolléti oktatásba, és ez a bekapcsolódás milyen mértékű, milyen intenzitású volt. Több vizsgálat igyekezett megbecsülni azoknak a tanulóknak a számarányát, akik nem tudtak bekapcsolódni az online oktatásba (Czirfusz-Misley-Horváth 2020;Hermann 2020;Osváth-Papp Z. 2020).…”

Az otthoni tanulás sikerességét bejósló tényezők a Covid–19 okozta vészhelyzet miatt kialakított digitális munkarendben eltérő szocioökonómiai helyzetű családok esetében

“…Ezen feltételek megteremtése több akadályba ütközhet hátrányos helyzetű családok esetében. Feltételezhető, hogy emiatt a hátrányos helyzetű gyermekeknek a távoktatásban való részvétele nehezebben biztosítható (Czirfusz-Misley-Horváth 2020). A hátrányos helyzetű gyermekek szülei az átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek (Józsa 2000), ezáltal a szülői állványozás hatékonysága a tanulásban, a tananyag elsajátításában várhatóan kisebb.…”

“…Az ADOM felmérés alapján a Google Classroom, az E-kréta és a Facebook csoportok voltak a legelterjedtebb online felületek, amelyeken a kommunikáció zajlott (Proháczik 2020). Hasonló eredményre mutatott Czirfusz és munkatársainak mérése (Czirfusz-Misley-Horváth 2020) is a legnépszerűbb oktatásra használt online felületeket illetően (öt leggyakoribb: E-kréta, Facebook, E-mail, Google Classroom, YouTube videók), azonban a pedagógusok megítélése alapján a hasznosság, hatékonyság szempontjából erősen eltérőek az egyes platformok, pedig az online tanulás sikerességének szempontjából a hasznosság és a valós szükségletek kielégítése az egyik legfontosabb elem (Sela-Sivan 2009). Ezek a feltételek kezdetben nehezen teljesülhettek, hiszen nem meglévő igényre való reakcióként kezdték meg az online oktatás kialakítását, hanem a koronavírus járvány okozta vészhelyzet miatt vált szükségessé, így a pedagógusoknak időbe telt, amíg rátaláltak, kialakították azokat a felületeket, amelyek megfelelőek a gyermekek igényeinek és szükségleteinek.…”

A magyar közoktatásban tanító pedagógusok tapasztalatai a digitális munkarendű oktatásról IKT tudásszintjük tükrében: egy kevert módszertanú kutatás eredményei a Covid-19 idején

“…Fekete és Porkoláb (2020) úgy találták, hogy a magyar közoktatásban tanítók és a diákok alapvetően elégedettek voltak a "karanténpedagógiával", bár a tanárok IKT eszközhasználatát a digitális munkarendű tanítás során inkább a tananyag színesítése, mint a megfelelő pedagógiai szervezőelvek és a szakmódszertanilag indokolt, hatékony ismeretátadás vezérelte (Czirfusz et al, 2020). A szakirodalomban szintén előtérbe kerültek a digitális tanítás és tanulás olyan további hiányosságai, amelyekre számos korábbi kutatás implikációi irányultak.…”