A direkt finanszírozású publikációs modell lehetőségei Magyarországon

Abstract

A direkt finanszírozási publikációs modell a tudományos közösség közvetlen jutalmazási rendszere, amelyben a szerzők megjelent tanulmányaik után részesülnek jutalmazásban. A díjazás mértéke függ az adott közlemény megjelenési helyének indexáltságától. Jelen tanulmány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatban nemzeti szinten alkalmazott publikációs modell kialakításának lehetőségeit vizsgálja hazai kontextusban. A modell legnagyobb előnye, hogy a jutalmazás egyéni szinten történik, így elosztása intézménytől független. Az elemzésben a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatása után a 2019. évi Scopus által indexált magyar vonatkozású közleményeket - összesen 12281 darab - vizsgáljuk tudománymetriai indikátorok mentén. A dolgozatban kettő modell szerint mértünk, az A-modellben a magyar szerzők arányát, a B-modellben a közlemény alapján járó összeget vettünk figyelembe. Eredményeink az orvos- és élettudományi, valamint a műszaki tudományterületek nemzetközi versenyképességét mutatják, itt nagy arányban találunk Q1- és Q2-es magasan jegyzett közleményeket. Emellett a többszerzőség és a folyóirat-közlemények dominanciáját látjuk. A javasolt publikációs modell a hazai kontextusra implementálható, elemzésünk nyomán nagyjából 6 milliárd forint ráfordítással.

A megbízható és objektív publikációs teljesítménymérés szükségessége A gazdálkodástudományok igénye a változásra és a tudomanymetria.com projekt

“…Sasvári et al, 2021). Ilyen stratégia hiányával is magyarázható, hogy a 20152020 közötti időszakot tekintve a SciVal listáján a V4 országonként első top 5050 BMA szakterületi kutató BMA publikációs teljesítményét vizsgálva a legkevesebb nemzetközi folyóiratcikket a hazai kiválóságok publikálták (2. táblázat)(Krajcsák, 2021).…”