A dohányzás és az alkoholfogyasztás együttes előfordulásának összefüggései a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tüneteivel kilencedik osztályos tanulók körében

Abstract

Bevezetés: A fi gyelemhiányos hiperaktivitás-betegség korábbi vizsgálatok eredményei alapján összefüggésben áll a serdülőkori dohányzással és alkoholfogyasztással, azok kockázati tényezőjének tekinthető. Mivel a felnőttkorban kialakuló szenvedélybetegségek erős prediktora a fi gyelemhiányos hiperaktivitás-betegség, valamint a serdülőkori dohányzás és alkoholfogyasztás is, a később kialakuló addiktív problémák megelőzése szempontjából fontos a serdülő-kori összefüggések vizsgálata. Célkitűzés: A fi gyelemhiányos hiperaktivitás-betegség tüneteinek és az együttesen előforduló dohányzás és alkoholhasználat összefüggéseinek feltárása 9. osztályos serdülők körében. Módszer: A budapesti állami fenntartású középiskolák 9. osztályába járó fi atalok körében 944 elemű reprezentatív mintán általánosí-tott lineáris kevert modell elemzéseket és logisztikusregresszió-elemzéseket végeztek. Eredmények: A jelenlegi dohányzás prevalenciája 29,6%, a jelenlegi alkoholfogyasztásé 41,4%, míg a két szer együttes használatáé 21,7% volt. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás szignifi káns pozitív összefüggést mutatott a Figyelemhiányos-Hiperaktivitás Zavar Skála pontszámaival, valamint a Figyelemzavar és a Hiperaktivitás/Impulzivitás Alskála pontszámaival. Következteté-sek: Az eredmények felhívják a fi gyelmet a fi gyelemhiányos hiperaktivitás-betegség tüneteinek szerepére az alkoholfogyasztás és dohányzás kialakulása szempontjából veszélyeztetett serdülők körében. Orv. Hetil., 2015, 156(43), 1750-1757. Kulcsszavak: fi gyelemhiányos-hiperaktivitás zavar, alkohol, dohányzás, együttes használat, serdülőkAssociations between concurrent use of tobacco and alcohol and symptoms of attention-defi cit hyperactivity disorder among ninth grader students Introduction: Attention-defi cit hyperactivity disorder is a risk factor of smoking and alcohol drinking in adolescence. Since attention-defi cit hyperactivity disorder and smoking and alcohol drinking in adolescence are predictors for the development of substance use disorders in adulthood, it is important to understand the nature of these associations. Aim: The aim of the authors was to investigate associations between attention-defi cit hyperactivity disorder symptoms and the joint use of alcohol and nicotine among 9th graders. Method: A representative sample of 944 pupils attending state-run secondary schools in Budapest were recruited. Generalized Linear Mixed Model and logistic regression analyses have been conducted. Results: The prevalence was 29.6% and 41.4% for current smoking and current alcohol drinking, respectively. The prevalence of their concurrent-use was 21.7%. Alcohol drinking and smoking showed a signifi cant positive association with the total scores of Attention-Defi cit Hyperactivity Disorder Scale and with the Attention Defi cit and Hyperactivity/Impulsivity subscales. Conclusions: The fi ndings highlight the potential importance of attention-defi cit hyperactivity disorder in the development of the joint use of these substances.

Description of Neuropsychological Effects in Adolescence Associated With Alcohol and/or Tobacco Use

“…Friend, Malloy y Sindelar(2005)hallan que los alcohólicos no fumadores rinden mejor que los fumadores en tareas de atención (sostenida, focalizada y compartida) memoria de trabajo, velocidad de procesamiento, y visuespaciales. Incluso tras periodos de abstinencia amplios (de hasta 4 años), los alcohólicos no fumadores continúan mostrando un rendimiento superior en el aprendizaje auditivo-verbal, memoria auditiva-verbal, eficiencia cognitiva, habilidades directivas, velocidad de procesamiento y memoria que los fumadores (Durazzo, Rothlind, Gazdzinski, Banys y Meyerhoff, 2007;Luhar et al, 2013).Por lo que la mayor severidad del consumo de alcohol y mayor consumo de cigarrillos (paquetes-año) se puede relacionar inversamente con medidas de inteligencia Alcohol, tabaco y adolescencia Trabajos realizados con adolescentes son aun escasos en relación a esta problemática, además, diversos trabajos que apuntan hacia la desinhibición conductual, e incluso aspectos de función ejecutiva, incluyen también el consumo de cannabis y otras substancias ilegales (Gautam, warner, Kan y Sowell, 2015;Meil et al, 2016;Palmer et al, 2013), mientras que los trabajos que se centran en el consumo de alcohol y tabaco están más orientados a aspectos de personalidad y psicopatología (Chitty, Lagopoulos, hickie y hermens, 2015;Matuszka, Bácskai, Czobor, Egri y Gerevich, 2015;Trinidad y Johnson, 2002). La mayoríade los estudios con adolescentes y el consumo de ambas sustancias hacen referencia a datos que se podrían relacionar con la hipótesis de la facilitación cruzada, de tal manera que los estudios relacionan el consumo de una de las sustancias en la edad adolescente con el inicio o más consumo de la otra (Dierker, Selya, Piasecki, Rose y Mermelstein, 2013;hoeppner, Bidwell, Colby y Barnett, 2014;Lee et al, 2015;Verplaetse y McKee, 2016).…”