A felsővezetői lét elviselhetetlen könnyűsége – mire válasz az intenzív és/ vagy versenyszerű sportolás a felső vezetők körében?

Abstract

CIKKEK, TANULMÁNYOKJ elen cikk a -versenyszférában dolgozó -felsővezetői megéléseket helyezi a középpontba az intenzív és/vagy versenyszerű sportolás tükrében. Kis részben előrevetítve az eredményeket, jelen cikk címe Kundera A lét elvisehetetlen könnyűsége (Európa Könykiadó, 1992) című művére utal. Egyfelől szó szerint értelmezhető a kifejezés, másfelől a könyv főszereplőjének, Tomáš-nak dillemáit, ellentmondásos alakját is fel kívánja idézni, amely tartalmában nem, de megé-lésben hasonlít a cikk középpontjában álló felsővezetői élményekhez.A megértéshez az önmegvalósítás gondolatköre ad keretrendszert, amely humanisztikus alapokon nyugszik: az egyén eredendően fejlődésre törekszik, és ebben szabad és autonóm döntéseket hozhat, a fejlődés maga az önmegvalósítás folyamata, amelynek tartalmát és valóságát az egyén határozza meg (Atkinson et al., 1999). Az önmegvalósítás mint fogalom Maslow nevéhez kötődött elsőként Az alábbi kvalitatív kutatásra épülő cikk egy jelenség megértését célozza meg: miért választják felső vezetők az intenzív (heti minimum 7 óra) és/vagy versenyszerű sportolást egyre gyakrabban (a versenyszerű sportolás nem az élsportra, illetve profi sportolásra utal, hanem arra, hogy a megkérdezett felső vezetők többsége -legjobb időt szem előtt tartó -versenyeken vesz részt, pl. hazai és nemzetközi maratonfutások, Iron man®, Agility Európa -és Világbajnokság)? Az elméleti háttér során az önmegvalósítás koncepciója segít a jelenség megértésében, valamint a környezet, a szervezet és az egyéni attitűdök jellemzőinek feltárásában. E mentén folytatódik a 12 fővel készült mélyinterjú elemzése is, amelynek eredményeképpen az derül ki, hogy e felső vezetők távol állnak a munkahelyi keretek között történő önmegvalósítástől. Sőt, a sportolás valójában egy megküzdési stratégia az életükben, amely összességében egy nullösszegű játszma. A helyzet keserűsége kevéssé ismert, elfogadott a megkérdezettek körében, így a cikk e probléma körüljárásával, annak feloldására, megoldására szeretné felhívni a figyelmet. Kulcsszavak: felső vezető, top manager, intenzív és/vagy versenyszerű sportolás, önmegvalósítás, Flow, kompromisszumThe following qualitative research based article aims to understand a phenomenon: why top managers choose doing intensive (at least seven hours a week) and/or competitive sport? The theoretical background calls for the concept of self-actualization in order to undestand the phenomena as well as the unfolding of the characteristics of the environment, the organization and the individual itself. The analysis of the 12 interviews follows the previous concept, and comes to a conclusion that these top managers are far from self-actualization. Moreover, doing sport is a coping strategy in their life that brings them to a zero sum game. The bitterness of the situation is unknown and unrecognized by the interviewees, so the article aims to call attention to the problem and its solution.Keywords: top manager, intensive and/or competitive sport activity, self-actualization, Flow, compromise Finanszírozás/Fun...

A szabadidősport gazdasági szerepe Közép-Kelet-Európában

“…A szabadidősport értéket teremt mikro-és makrogazdasági szinten egyaránt (Paár 2011;Stocker, Szabó 2011;Szabó 2011Szabó , 2012Szabó , 2014Vörös 2019;Ács et al 2020a, b;Beck-Bíró 2020). Mikroszinten a sportoló egyén számára értéket teremthet testi és lelki egészségének megőrzése, fejlesztése és visszaállítása által.…”