A fenyegető ingerek hatására fellépő figyelmi torzítások és változások a fenntartott figyelmi folyamatokban: Áttekintés

Zsidó, N. András

doi:10.1556/0016.2019.74.2.7

Cited by 1 publication

(1 citation statement)

References 89 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A fenyegető ingerekre való érzé kenység és fokozott válaszkészség (egy bizonyos szintig) -pl. a fenyegető ingerek gyors detektálása -evolúciós szempontból adaptívnak tekinthetőek, hiszen a túlélést és ezáltal a reproduktív sikerességet segítik elő (Bereczkei, 2000;Zsido, 2019). A túléléshez szükséges szabályozási funkció kat (mint például a védekezés, az energia-, a hő-és a vízháztartás szabályo zása, valamint a reprodukció) agyi hálózatok, az ún.…”

Section: Elméleti Háttérunclassified

A Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának magyar nyelvű adaptációja

András

Arató

Inhóf

et al. 2021

Mental

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A bizonytalanságintolerancia egy egyén alapvető képtelenségét jelenti a negatív események előfordulásának, valamint az ilyen események be nem jósolhatóságának elvi selésére. Az ebből fakadó állandósult stressz és túlzott aggodalom súlyos fizikai és men tális problémákhoz vezethet. Korábbi tanulmányok eredményei szerint a jelenség a szo rongásos és a depresszív pszichiátriai zavarok alapja lehet. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer: A keresztmetszeti kutatás keretében összesen 1297 fő (300 férfi és 993 nő, 4 fő nem válaszolt) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A résztvevők átlagéletkora 44,6 év (SD = 22,44 év; terjedelem: 18–83 év). A rövidített Bizonytalanságintolerancia Skála mellett a résztve vők kitöltötték a World Health Organization Jól-lét Indexet, valamint a Beck Depresszió Leltár és a Spielberger-féle Vonásszorongás Skála rövidített változatát. A Bizonytalanság intolerancia Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti mód szerekkel is ellenőriztük. Eredmények: A Bizonytalanságintolerancia Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán (McDonaldω = 0,82 és 0,84). A kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendel kező kitöltők között, és a kérdőív összességében megbízhatóan mér meglehetősen nagy szórástartományban (±2 szórás); tehát a bizonytalanságtűrés képességéről a populáció hozzávetőlegesen 95%-án képes információt szolgáltatni. A kérdőív skálái és összpontszáma az elvártak szerint összefüggést mutatnak rokon konstruktumokkal, mint pl. szorongás (r = 0,22–0,36; p < 0,001) és depresszió (r = 0,26–0,40; p < 0,001). Következtetések: Összességében a Bizonytalanságintolerancia Skála rövid változata magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazható lehet a mentális egészség fejlesztése, a szorongás és a depresszió prevenciójára, valamint terápiás hatékonyságvizsgálat so rán is.Introduction: Intolerance of uncertainty refers to an individual’s fundamental inability to tolerate the occurrence of negative events as well as the unpredictability of such events. The resulting constant stress and excessive worry can lead to severe physical and mental problems. Previous studies suggest that it can serve as the root of anxiety and depression related psychiatric disorders. Aim: The aim of the present study was to present the psychometric properties of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale in a sufficiently large and agediverse Hungarian sample. Method: A total of 1297 respondents (300 men and 993 women, 4 chose not to answer) completed the survey. The mean age of the participants was 44.63 years (SD = 22.44 years; range = 18–83 years). In addition to the Intolerance of Uncertainty Scale, participants completed the World Health Organization Well-Being Index, and the short versions of the Beck Depression Inventory, and the Spielberger Trait Anxiety Scale. The psychometric properties of the shortened Intolerance of Uncertainty Scale were tested using classical and modern test theory methods. Results: The shortened Intolerance of Uncertainty Scale has appropriate psychometric indicators on a Hungarian sample (McDonald’s ω = 0.82 and 0.84). The items of the questionnaire discriminated well between respondents with different levels of the latent variable, and the questionnaire measured well over a large deviation of scores (±2 SD); thus, it is able to provide information on the ability to tolerate uncertainty in approximately 95% of the population. The subscales and total score of the questionnaire correlated with related constructs as we previously expected, for instance anxiety (r = 0.22–0.36, p < 0.001) and depression (r = 0.26–0.40, p < 0.001). Conclusions: Overall, the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale is also a reliable and valid questionnaire for the Hungarian sample. It can be used for efficacy testing of mental health promotion, anxiety and depression prevention, or therapeutic intervention.

show abstract

Section: Elméleti Háttérunclassified