A fordítástudomány dilemmái a 21. század elején

Abstract

Kivonat: A 21. század elején jelentős változások mentek végbe a fordítás tudományban. A tanulmány ezeknek a változásoknak a pozitív és negatív oldalait tekinti át. Értékeli a két hazai fordítástudományi folyóirat és a Fordítástudomá nyi Doktori Program eredményeit, a fordítástudományi programok, konferen ciák, publikációk számának növekedését, de felhívja a figyelmet a negatívu mokra is. Megváltozott a fordítás tárgya, megváltoztak a fordítási esemény szereplői (a megrendelő, a fordító és a felhasználó), és megváltoztak a fordítás kutatásának technikai lehetőségei is. A fordítástudományban eddig végbemenő fordulatok mindig elméletiek voltak (nyelvészeti megközelítés, kulturális for dulat, pragmatikai fordulat). Most azonban egészen másról van szó. A technikai fejlődés a 21. század elején annyira gyors mértékben és olyan jelentősen változ tatta meg a fordítói gyakorlatot, hogy erre a tudományos kutatásnak reflektálnia kell. És ezt meg is teszi, hiszen a fordítás kutatói is új lehetőségeket kaptak a technika fejlődésétől, lehetővé vált például óriási fordított célnyelvi szöveg korpuszok felépítése, melyeket automatikusan lehet elemezni, és ezek nagy segítséget nyújtanak a fordítási univerzálék kutatásában. A tanulmány a továb biakban áttekinti, hogy a fordítástudományi folyóiratok, valamint a Fordítás tudományi Doktori Program hallgatói hogyan reagáltak ezekre a változásokra.Kulcsszavak: fordítástudomány, pozitív és negatív változások, a nyelvi technológiák fejlődésének hatása a fordításkutatásra BevezetésKezdjük a címszavak definíciójával. A fordítástudomány (Translation Studies) sok definíciója közül saját definíciómat fogom idézni: "A fordítástudomány önálló inter diszciplináris tudományterület, amely a legtágabb értelemben vett nyelvi közvetítés

Fordításorientált terminológiai és terminográfiai kutatások

“…A terminológia kérdésköre megjelenik még a fordítói kompetenciák vizsgálatának és a fordítói kompetenciák oktatásának területén, ahol elsősorban a fordítástechnológiával kapcsolódik össze. Klaudy (2015Klaudy ( , 2017 szerint elsősorban a fordítói munka megváltozott körülményei következtében erősödtek meg a fordítástudomány és a terminológiatudomány kapcsolatai az utóbbi időszakban: a korábbi magányos fordító helyett a fordító csapatmunkássá, a fordítási folyamat egy szereplőjévé vált. Fóris (2020) mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból áttekinti a fordítástudomány és a terminológia összefonódását, kiemelve, hogy a fordítók munkája megváltozott, a fordítói munka a fordítói projektfolyamat részévé vált, amelybe a terminológiakezelés is beleilleszkedik, a gyakorló fordítók pedig munkájuk során számos terminológiai problémával szembesülnek.…”

Alul- és felülreprezentált elemek a fordított szövegekben

“…A fordítás közvetített kommunikációs esemény, az eredményeképpen keletkezett szövegek mások, mint az autentikus célnyelvi szövegek. A másodlagos szövegalkotást befolyásolja többek között a forrásnyelv, a műfaj, a fordítási norma, az olvasói elvárások, ezáltal a célnyelvi eszköztár tudatosabb használatát igényli, mint az elsődleges, autentikus szövegek alkotása (Klaudy 2003).…”

“…Az univerzálék meg-és felismerése segíti a fordítók munkáját abban, hogy a leírt jelenségek között eligazodva tudatos munkával egyre magasabb fordítási minőséget biztosítsanak az olvasóközönség felé. A fordítás szövegnyelvészeti és pragmatikai megközelítése előnyös a fordítók számára, mert a tágabb perspektíva olyan felismeréseket tesz lehetővé számukra, amelyek segítségével fordításukat funkcionálisan megfelelőbbé és jobb minőségűvé tehetik (Klaudy 2003).…”