A hallgatói munka értékelésének újragondolása a hazai felsőoktatásban tanító szaknyelvoktatók körében végzett kérdőíves felmérés tükrében

Abstract


 
 
 A COVID-19 világjárvány következtében 2020 márciusában bevezetett távoktatás egyik legnagyobb kihívása a hallgatói munka értékelésének szükségszerű újragondolása volt. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a kényszerű távoktatás tapasztalatai alapján milyen lehetőségek nyílnak meg a szaknyelvi kurzusokon a hallgatók munkájának értékelésére. A tanulmány ismerteti annak a kérdőíves felmérésnek az eredményeit, amely a hazai szaknyelvoktatók körében készült 2020 őszén. A kutatás igyekezett felmérni, hogy a korábbi félév tapasztalatával a hátuk mögött az oktatók a szaknyelvoktatásban mennyire tartják alkalmasnak a hallgatók munkájának az értékelésére a különböző feladattípusokat, valamint a távoktatás bevezetése következtében a hagyományos oktatási környezethez képest melyek azok a feladatok, amelyek előtérbe kerültek. A kutatás eredményei rávilágítanak a jelenléti és a ’kényszertávoktatás’ alatt hatékonynak vélt értékelési formák különbségeire. Az online oktatási térben a komplexebb, elemző, értelmező és alkotó feladattípusok bizonyulnak hatékonyabbnak a hallgatók értékelésére, így nagyobb hangsúlyt kapnak a formatív értékelési módszerek. 
 
 

Online oktatás és vizsgák a világjárvány alatt a pécsi orvostanhallgatók szemszögéből

“…Többen jelezték, hogy nem érzik motiváltnak magukat, mivel nincsenek rákényszerítve arra, hogy figyeljenek az órákon. Az online vizsgákkal kapcsolatban többen megemlítették a csalás lehetőségét, ezen kívül az online tesztek során technikai problémák is felléphetnek, valamint az etikus vizsgáztatási gyakorlat sem garantált (Kóris-Pál, 2022). A hallgatók attól féltek, hogy ezeknek a problémáknak a kiküszöbölése érdekében nehezebbek lesznek majd a vizsgák.…”