A hangulati állapot alakulásának kockázati tényezői a perinatalis időszakban

Abstract

Bevezetés: 2011 áprilisában bevezetésre került Szegeden a perinatalis depressziószűrés. Célkitűzés: A depresszív tüne-tek mértékének felderítése, illetve a perinatalis hangulati állapotváltozás kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet védőnők adtak át négy alkalommal a 3849 résztvevőnek. Eredmé-nyek: Az első trimeszterben a legmagasabb az átlagpontszám (3,74), amely szignifikánsan eltér a többi mérési alkalométól. A patológiás arány is ebben az időszakban volt a legmagasabb (10,8%). Pozitív, közepes erősségű korreláció volt a mérési alkalmak depressziópontjai között, illetve összefüggést találtunk a magasabb szűréspontszámok és az alacsonyabb születési súly között. A magasabb átlagpontszámokkal tendenciaszerű összefüggés mutatkozott az epiduralis érzéstelenítés esetén, szignifikáns pedig a nem tervezettség, a 26 év alatti vagy 34 év fölötti életkor, egyedül-álló családi állapot és a multiparitás függvényében. Következtetések: Az első trimeszterben már kimutatható pszichés változások vannak, valamint összefüggés van a különböző szociodemográfiai faktorok és a pszichés mutatók között. Ennek elkerülése érdekében fontos a depressziószűrés és a pszichológiai intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 139-146. Kulcsszavak: depressziószűrés, várandósgondozás, védőnők The risk factors of mood changing during the perinatal periodIntroduction: The screening of perinatal depression was introduced in Szeged in April 2011. Aim: Our aim was to assess the extent of perinatal mood changing and to explore the risk factors of it. Method: Perinatal nurses gave the Edinburgh Postnatal Depression Scale to the 3849 participants four times. Results: In the first trimester were the highest average scores (3.74) and pathological rate (10.8%) compared to the other measurement occasions. There was a positive correlation between the scores of the measurement occasions. The higher average scores related to the epidural anesthesia almost significantly, but significantly to the low birth weight, unplanned pregnancies, younger and older age, single marital status and multiparity of the participant. Conclusions: Even the first trimester is sensitive to pathological mood changes, which besides with other factors could be risk factors to postpartum depression. To avoid this it is important to continue the screening and provide adequate help.

A várandósság alatti depresszió és szorongás szocio-demográfiai rizikótényezői

“…A prenatális depresszió összefüggést mutat a nem megfelelő súlygyarapodással, a magasabb mértékű alkoholfogyasztással, szerhasználattal és dohányzással (Zuckerman, Amaro, Bauchner, and Cabral, 1989). A várandósság alatti szorongás és depresszió az anya szülést követő szorongását és depresszióját is előre jelzik (Hompoth, Gálosi, Becsei, és Töreki, 2020;Hompoth, Töreki, Baloghné Fűrész, és Németh, 2017;Lefkovics et al, 2018). A prenatális depresszió, szorongás és stressz feltehetőleg a fentiekkel is összefüggésben negatív hatást gyakorol a születendő gyermek fejlődésére (Bussières et al, 2015;Dunkel Schetter and Tanner, 2012;Grigoriadis et al, 2013;Hollins, 2007;Togher, Treacy, O'Keeffe, and Kenny, 2017), amelyek közül kiemelkedik a koraszülés és a kis születési súly kockázatának a növekedése.…”

“…Elemzésem célja a várandósság alatti depresszív és generalizált szorongásos tünetek szocio-demográfiai kockázati tényezőinek számbavétele, a Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat várandósság alatt felvett, önbeszámolón alapuló adatainak alapján. Amint az az alábbi szakirodalmi összefoglalóban körvonalazódik, külföldi elemzésekben számos társadalmi és demográfiai tényező bizonyult relevánsnak ezek vonatkozásában, melyek egy részének jelentősége magyarországi minták esetén is elemzésre került (Bödecs et al, 2013;Dudas et al, 2012;Hompoth et al, 2020Hompoth et al, , 2017Lefkovics et al, 2018).…”

“…A második gyermek várása (az első gyermekét váróhoz viszonyítva), valamint a második és a középső jövedelmi ötödhöz tartozás (a felső ötödhöz viszonyítva) szintén szignifikánsan, ám kisebb mértékben fokozták a mentális problémák valószínűségét. Jelen eredmények konzisztensek a korábbi multiparitást (Dombi et al, 2019;Dudas et al, 2012;Hompoth et al, 2017), és szubjektív anyagi helyzetet (Bödecs et al, 2013, Dudas et al, 2012 vizsgáló hazai eredményekkel. Ugyan a paritást illető külföldi vizsgálatok vegyesebb képet mutatnak (Biaggi et al, 2016), és hazánkban is előfordult olyan vizsgálat, amely nem támasztotta alá a többgyermekesség negatív hatását (Hompoth et al, 2020), jelen elemzés eredményei alapján a többedik, különösen a legalább harmadik gyermek várása egyértelmű rizikótényező, függetlenül az anya további szocio-demográfiai jellemzőitől.…”

“…Az elemzés tehát alátámasztja azon -legjobb tudomásom szerint elsőként tesztelt -feltevést, hogy a várandósság idején fellépő szorongás és depresszió területi különbségeket mutat, és ezek szempontjából, kontrollálva az összes további vizsgált szocio-demográfiai változó hatását Pest régió, Észak-Alföld és Észak-Magyarország a legveszélyeztetettebb. Korábbi magyarországi felmérések alapján (Bödecs et al, 2013;Dudas et al, 2012;Hompoth et al, 2017Hompoth et al, , 2020 a prenatális depresszió előfordulása a harmadik trimeszterben a dél-alföldi Szegeden és Békéscsabán az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívvel mérve 6,5 és 11,9%, Délkelet-Magyarországon (amely egyszersmind tartalmaz dél-alföldi és észak-alföldi megyéket) a Leverton Questionnaire kérdőívvel mérve a 14-24. héten 17,2%, a Nyugat-Dunántúlon fekvő Szombathelyen kilenctételes Beck Depression Inventory kérdőívvel mérve az első trimesz-terben 19,9% volt. Jelen kutatás eredményei -miszerint a depresszió feltételezett előfordulása Dél-Alföldön 10,9, Észak-Alföldön 17,4, Nyugat-Dunántúlon pedig 8,9% -arra utalnak, hogy a korábban közölt dél-alföldi és délkelet-magyarországi prevalenciaadatok különbségei valós területi eltéréseket jelezhetnek (ami főként a magasabb észak-alföldi előfordulásból fakad), a korábban kapott, kiemelkedően magas szombathelyi prevalenciaarány azonban vélhetően inkább módszertani sajátosság (pl.…”

“…A nem tervezett, vagy későbbre tervezett várandósság a korábbi szakirodalomnak megfelelően növelte a depresszív és/vagy szorongásos tünetek előfordulását (Biaggi et al;Dombi et al, 2019;Dudas et al, 2012;Hompoth et al, 2017;Hompoth et al, 2020), és érdekes módon a bizonytalan válaszadók vagy a válaszmegtagadók körében a kockázat közel ugyanakkora volt a tervezett várandóssághoz viszonyítva, mint a nem vagy a későbbre tervezett gyermekeket váró anyák körében. Jelen kutatásban a nem vagy a későbbre tervezett várandósság aránya 26,1, a bizonytalan vagy a nem besorolható válaszadók aránya pedig további 7,5% volt, vagyis összesen a várandósok 33,6%-áról nem jelenthető ki bizonyosan, hogy (ekkorra) tervezték a teherbe esésüket.…”