A harmincévesnél fiatalabb anyák szja-kedvezményének várható demográfiai és makrogazdasági hatásai

Abstract

A harmincévesnél fiatalabb anyák szjakedvezményének várható demográfiai és makrogazdasági hatásai A kormány 2023. január 1-től bevezette a 30 év alatti anyák személyijövedelemadókedvezményét, amelynek elsődleges célja a szülési életkor emelkedésének lassítása, megállítása és a születésszám emelése lehetett, hiszen Magyarországon a tényleges népességfogyás üteme 2022-re az Európai Unió tagországain belül a legmagasabbra szökött. A fő kérdésfeltevésünk, hogy kell-e, lehet-e családpolitikai eszközökkel ösztönözni a gyermekvállalást, növelni a születésszámot és csökkenteni az átlagos anyai életkort. Cikkünkben ezen új családpolitikai intézkedés demográfiai és makrogazdasági hatásait számszerűsítettük általános egyensúlyi modellkeretben. A numerikus eredményeink azonban a gazdaságpolitikai beavatkozás várható két célja közül csak egyet igazoltak: kismértékben növekedett a gyermekek átlagos száma, azt viszont nem tudtuk számításainkkal alátámasztani, hogy az intézkedés a szülő nők átlagéletkorának csökkenését eredményezné. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C60, D15, H30, J13. BevezetésAz alacsony gyermekszámból fakadó problémák már jó ideje a gazdaságpolitikai viták középpontjában állnak. Az alacsony születésszám a várható élettartam meghosszabbodása mellett egyrészt a társadalom öregedéséhez vezet, másrészt pedig a népesség fogyását okozhatja. A népesség természetes fogyása 1 Európa-szerte általános jelenség, amelyet azonban néhány ország esetében, így Magyarországon sem ellensúlyoz a migrációból fakadó népességszám-változás. Sőt 2022-ben az Európai Unión belül Magyarországon csökkent leggyorsabb ütemben a populáció (Eurostat 1 Természetes fogyásról akkor beszélünk, ha a halálozások száma meghaladja a születésekét (KSH [2023]).