A kisiskolák és lehetőségeik

Abstract

Összefoglaló. A tanulmány a kisiskolák magyarországi helyzetével foglalkozik, azok komplex társadalmi beágyazottságával, a hátrányos helyzet, a méltányosság és az inklúzió kérdéskörével, oktatáspolitikai és pedagógiai kérdésekkel. Területi és oktatás-statisztikai adatokra támaszkodva bemutatjuk az alacsony létszámmal működő baranyai iskolák egyes jellemzőit, az elmúlt másfél évtizedben lezajlott történéseket. Az intézményi kört érintők között hangsúlyosan jelenik meg az iskolabezárás, melynek folyamatát két iskola közelmúltban zajló megszűnésével foglalkozó esettanulmányunkra építve mutatjuk be. Működő gyakorlatokat keresünk arra, hogy a tanulók támogatásának, az inkluzív tanítási környezet kialakításának milyen lehetőségeit rejtik a – nem egy esetben összevont tanulócsoportos – kisiskolák. Summary. This study attempts to uncover and understand the many different factors of small schools in Hungary: the role of disadvantage, how and if equity and inclusion can be realised, and the complex ways in which society perceives these institutions. For these social determinants are multifaceted, further aspects of pedagogy and education policy will be discussed too. Based on regional and education statistics related data, the paper explores the main features and the recent history of those primary schools in Baranya which operate with a low number of students. In this recent history of small schools, there is a clear emphasis on school closures, a process that we will focus on through our case study of two contemporary school closures in the area. With this analysis, our goal is to present several examples of embedded, functioning practices in small schools – many of which operate with multigraded study groups – that aim to support pupils and create an inclusive environment.

The influence of institutional characteristics on implementing school-based universal addiction prevention: a Hungarian mixed-methods nationwide study on the state of implementation, barriers, and facilitators

“…The school size was given by the number of pupils enrolled. Three categories were then created for the analyses: small: ≤ 150 children, medium: 151-450 children, and large: ≥ 451 children (Andl, 2020;Balogh, 2023). Finally, the regional location of the school was determined by using data from its county of operation.…”

„A sorsunk közös.” Falvak és iskolák

“…A 2000-es évek első évtizede újabb körzetesítési hullámot hozott, mivel -bár a demográfiai csökkenés és a finanszírozási lehetőségek szűkülése önmagában is hatott az iskolaszerkezet alakulására -olyan jogszabályváltozások történtek (elsősorban létszámminimum-előírásokkal), melyek egyfelől iskolabezárásokhoz vezettek, másfelől valamilyen iskolamentési stratégia alkalmazására kényszerítették az alacsony létszámú iskolák önkormányzati fenntartóit (pl. tagintézménnyé válás, a 7-8. évfolyam vagy a felső tagozat megszüntetése, nemzetiségi oktatás bevezetése, az iskolafenntartás átadása egyházi, alapítványi fenntartónak) (Andl 2015;Imre 2009;Lannert-Németh-Sinka 2008). A (kis) települések számára ekkor is az iskola megtartása volt a prioritás, és -szembefordulva a központi oktatáspolitikai elképzelésekkel -keresték a megoldási lehetőségeket.…”

“…Korábbi kutatásaink (Andl 2015) a 150 fő alatti intézményi kört érintették -a létszámhatár megállapításakor pedig más hazai és nemzetközi vizsgálatokból, a jogszabályi keretekből, tereptapasztalatunkból indultunk ki. Azt találtuk -amiként fentebb is hasonló következtetésre jutottunk -, hogy a vizsgált iskolák meghatározó közös jellemzője a marginalitás és a bizonytalanság, egzisztenciális helyzetüket, működésüket ez alapvetően determinálja.…”

“…Fentebb említettük, hogy a 2000-es évek elején több iskola fennmaradását vagy további önálló működését (tehát hogy nem kellett tagintézménnyé válnia) az segítette, hogy bevezették vagy már régebb óta alkalmazták a nemzetiségi oktatás valamely formáját. Baranya megyei korábbi vizsgálatunkban (Andl 2015) azt találtuk, hogy a 150 fő alatti iskolák jelentős hányada nemzetiségi oktatást (német, horvát vagy cigány, roma) folytat. A települések nagy részén magas a valamely nemzetiséghez tartozó lakosok aránya, és a kistelepüléseken a (nemzetiségi) közösségi identitás egyik megtartó-szervező eleme lehet a nemzetiségi programot alkalmazó iskola.…”

“…diákok a 150 fő alatti iskolákban, 6 de a nagyobb intézményekben is vannak ilyen tanulók (0,36%), esetükben vélhetően az integráltan nem oktatható SNI-tanulókra vonatkozik az adat. 7 Az életkor szerint heterogén osztályok számos reformpedagógiai irányzat szerves részei, hazai és nemzetközi szakirodalom is taglalja ezek hasznosságát főként a szociális kompetenciák és az emocionális fejlődés tekintetében, ily módon az összevonást akár egyfajta pedagógiai lehetőségként is értelmezhetjük (Andl 2020).…”