A komplex betegoktatási program szerepe a szívelégtelenségben szenvedő betegek gondozásában

Abstract

Bevezetés: Az Európai Kardiológus Társaság 2021-es Szívelégtelenség Irányelvének tükrében a szívelégtelenségben szenvedő betegek gondozásának kulcsfontosságú része a betegoktatás, többek között az öngondoskodás elemeinek megtanítása, a sürgősségi állapotok felismerésével kapcsolatos ismeretek oktatása. Célkitűzés: Az Intézetünkben zajló komplex szívelégtelenség-betegoktatási program hatásának felmérése a szívelégtelenséggel, öngondoskodással kapcsolatos ismeretekre, illetve azok tartós fennmaradására. Módszer: Az Intézetünk Szívelégtelenség Részlegén szívelégtelenség-tünetegyüttes miatt 2023. 06. 01-jétől hospitalizált betegek körében strukturált betegoktatási programot folytattunk. A betegek és hozzátartozóik egy interaktív előadáson vettek részt azzal a céllal, hogy elsajátítsák a szívelégtelenség fő jellemzőivel, az öngondoskodással, a sürgősségi állapotok felismerésével kapcsolatos ismereteket. Az oktatást megelőzően, közvetlenül az oktatás után, illetve 3 és 6 hónap múlva 11 kérdésből álló, egyszerű választásos kérdőívvel mértük fel a betegek ismereteit. Továbbá vizsgáltuk az öngondoskodással kapcsolatos napi teendők gyakorlásának változását. Eredmények: Vizsgálatunkban a betegoktatási programban részt vevő első 87, szívelégtelenség-tünetegyüttes miatt hospitalizált, konszekutív beteg adatait elemeztük. 76%-uk férfi, mediánéletkoruk 56 (45–64) év volt. Szívelégtelenség miatt korábban 45%-ukat hospitalizálták. Az oktatás hatására a betegek ismeretei szignifikánsan javultak a kérdőíven elért összpontszám alapján (9 [8–10] vs. 11 [11-11] pont, p<0,001; oktatás előtt vs. után). Az ismeretek tartósan, stabilan fennmaradtak (p<0,001) a 3 (9 [8–10] vs. 11 [10–11] pont; oktatás előtt vs. után 3 hónappal) és a 6 hónapos (9 [8–10] vs. 11 [10–11] pont; oktatás előtt vs. után 6 hónappal) utánkövetés során. Az öngondoskodással kapcsolatos napi teendők (vérnyomás-, pulzus-, testsúlymérés, a folyadékbevitelre való odafigyelés) gyakorlása az önbevallás alapján a betegoktatási program hatására szignifikánsan (p<0,001) javult. Következtetés: Eredményeink alapján a szívelégtelenséggel foglalkozó nővér bevonásával végzett strukturált betegoktatási program javítja a betegek szívelégtelenséggel, öngondoskodással kapcsolatos ismereteit, melyek felmérésünk alapján tartósan megmaradtak. Továbbá a betegoktatási program hatására az öngondoskodással kapcsolatos napi teendők gyakorlása jelentősen javult. Mindezek a szívelégtelenség miatti hospitalizáció során végzett betegoktatás jelentőségére hívják fel a figyelmet. Orv Hetil. 2024; 165(37): 1461–1471.