A kontraszelekció és a negatív szelekció problematikája és típusai

Abstract

A kontraszelekció és a negatív szelekció problematikája és típusai* Csorba LászlóViszonylag sok esetben vannak olyan szelekciós kritériumok a mindennapokban, melyek érvényesülése a gazdaságban nyilvánvalóan nem támogatja a fejlődést, még rövid távon sem. Ugyanakkor a kontraszelekció jelensége valójában nagyon ritkán üti csak fel a fejét, hiszen annak egyformán előfeltétele a nagymértékű rejtett információtömeg, illetve az érintettek teljes jóhiszeműsége. A negatív szelekció ehhez képest szükségszerűbben gyakoribb eset. A releváns információk ilyenkor a felek rendelkezésére állnak. Ugyanakkor tudatosan visszaél erőfölényével, illetve hatalmával az azzal rendelkező egyén vagy csoport. Méghozzá pontosan azok hátrányára, akik aktuálisan leginkább megfelelnek a fennálló szelekciós követelményeknek, ennek ellenére a megfelelő alkupozíció, illetve érdekérvényesítő képesség hiányában kiszolgáltatottak. A birtokolt erőfölénnyel, hatalommal azonban "rendeltetésszerűen" is lehet élni, ami révén pozitív -a fejlődést jó eséllyel elősegítő -szelekciót lehet megvalósítani.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D81, D82, D92, E32, L15 Kulcsszavak: gazdasági evolúció, gazdasági szelekció, kontraszelekció, negatív szelekció, piaci struktúra, stakeholder-elmélet BevezetésA népmesékben megszokott befejezés az, hogy a jó elnyeri jutalmát. Az, hogy a hétköznapokban ez nem mindig van vagy lehet így, természetesnek tűnik, hiszen a modern piacgazdaságokban sincs minden erőfeszítés sikerre ítélve. Az már figyelemreméltóbb, hogy Kelet-és Közép-Európában többnyire nem érezzük túlzónak a "Mindig azt a lovat ütik, amelyik húz" szólásmondás üzenetét. Vörösmarty Mihály az írta a Szózat című versében: "S elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt". Valóban, sokat elmond egy közösségről, egy szervezetről, egy csoportról, vagy egy vállalatról, hogy miként bánik a legjobbjaival. Egy valamire való hadvezér, vagy akár egy labdarúgóedző is tudja, hogy a legjobbakat óvni, kímélni és támogatni is kell annak érdekében, hogy minél tovább, illetve minél jobban szolgálhassák a közösségük, Hitelintézeti Szemle, 18. évf. 2. szám, 2019. június, 88-116. o. * A jelen kiadványban megjelenő írások a szerzők nézeteit tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjával. Csorba László az Eszterházy Károly Egyetem Gazdaságtudományi Intézetének adjunktusa.A magyar nyelvű kézirat első változata 2018. szeptember 24-én érkezett szerkesztőségünkbe.

A szülő és az iskola kapcsolata, szerepe a sikeres együttnevelés megvalósításában

“…Eddig a szülők elfogadó, támogató magatartását többnyire a sajátos nevelési igényű tanulók szüleire vonatkoztatva kutatták (Bánfalvy & Bass, 1990;Ligeti & Márton, 2002;Vargáné Mező, 2004). Kevés azon kutatások száma, amelyek a többi szülő véleményét, szemléletét, annak változását, vagy az azt befolyásoló tényezőket együttesen is kutatja.…”