A könyvtárak 2050-ben

Abstract

A könyvtárak több évezred óta léteznek. Az intézményrendszer fennállásának legitimációját minden korszak megtalálta, de jellemzően különböző ideológiák mentén írták le a könyvtárak szükségességét. Az elmúlt évtizedekben az információszolgáltatás és az információs esélyegyenlőség biztosítása volt a könyvtárakat legitimáló legfontosabb tényező. Az elmúlt évek kutatásai és adatai azonban azt sugallják, hogy ez a paradigma nem fogadható el kritikátlanul. A tanulmány célja, hogy az elmúlt évek kutatásai és a szerző személyes tapasztalatai alapján felrajzoljon a könyvtárak, a könyvtári rendszer és a könyvtárosok számára egy szubjektív jövőkép pontjait. 1. A könyvtárak funkciórendszere folyamatosan gazdagodik; 2. A könyvtár továbbra is elsősorban a magasan iskolázott, és magasabb kulturális igényszinttel is rendelkező városi értelmiségi réteg kedvelt intézménye; 3. A könyvtár egyre gazdagabb funkciórendszerében továbbra is egyetlen olyan tevékenység van, amelyben ezek az intézmények monopolhelyzetben vannak, ez pedig a könyvek kölcsönzése; 4. A könyvtár független találkozóhely, közösségi tér, amely a dokumentumok és információk passzív elérhetővé tétele helyett aktívan bemutatja a tartalmakat, ösztönzi az embereket az egymás és az intézményben tárolt tudásvagyon megismerésére. A jövő könyvtára találkozásokat generál, inspirál és véleményalkotásra ösztönöz.