2019
DOI: 10.20311/stat2019.9.hu0855
|View full text |Cite
|
Sign up to set email alerts
|

A külföldi hazautalásokat fogadó magyar háztartások jellemzői

Abstract: Az alábbi feltételek érvényesek minden, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Statisztikai Szemle c. folyóiratában (a továbbiakban: Folyóirat) megjelenő tanulmányra. Felhasználó a tanulmány vagy annak részei felhasználásával egyidejűleg tudomásul veszi a jelen dokumentumban foglalt felhasználási feltételeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Tudomásul veszi, hogy a jelen feltételek megszegéséből eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik.1. A jogszabályi tartalom kivételével a… Show more

Help me understand this report

Search citation statements

Order By: Relevance

Paper Sections

Select...
1

Citation Types

0
0
0
1

Year Published

2023
2023
2024
2024

Publication Types

Select...
2

Relationship

0
2

Authors

Journals

citations
Cited by 2 publications
(1 citation statement)
references
References 15 publications
0
0
0
1
Order By: Relevance
“…Ennek legfőbb oka a magas válaszadási arány volt: egészen a 2000-es évek közepéig a felkeresett személyek közel 70%-a adott választ a különböző vizsgálatok kérdőíveire. A válaszadási arány ezután folyamatosan és drasztikusan zuhant (Havasi 1997, Szeitl-Tóth 2020, 2020-ban pedig átlagosan a kijelölt személyek legfeljebb 40%-ára lehetett számítani a válaszadói bázisban. A személyes kutatások helyettesítésére már a 2000-es évek elején is gyakoriak voltak a telefonos kutatások, melyek egy ideig valóban magasabb válaszadási arányt biztosítottak, de a lefedettségi és mérési hibák miatt nem tekinthetőek a személyes felmérések valódi alternatíváinak (Kmetty 2012).…”
Section: Bevezetésunclassified
“…Ennek legfőbb oka a magas válaszadási arány volt: egészen a 2000-es évek közepéig a felkeresett személyek közel 70%-a adott választ a különböző vizsgálatok kérdőíveire. A válaszadási arány ezután folyamatosan és drasztikusan zuhant (Havasi 1997, Szeitl-Tóth 2020, 2020-ban pedig átlagosan a kijelölt személyek legfeljebb 40%-ára lehetett számítani a válaszadói bázisban. A személyes kutatások helyettesítésére már a 2000-es évek elején is gyakoriak voltak a telefonos kutatások, melyek egy ideig valóban magasabb válaszadási arányt biztosítottak, de a lefedettségi és mérési hibák miatt nem tekinthetőek a személyes felmérések valódi alternatíváinak (Kmetty 2012).…”
Section: Bevezetésunclassified