A külföldi működő tőke által vezérelt iparfejlődési modell és határai Közép-Európában

Abstract

A tanulmány célja az elmúlt évtizedekben meghatározóan a külföldi működő tőkére alapozott iparfejlődés összehasonlító értékelése a tágan értelmezett posztszocialista Közép-Európa országaiban és régióiban. Ez a folyamat, amely a rendszerváltások utáni dezindusztrializációt követően bontakozott ki, piaci erők által mozgatott, térben szelektív újraiparosodáshoz vezetett a posztszocialista országok régióinak egy részében. A külföldi működő tőkén alapuló iparfejlődés gyors megoldást kínált számos ipari térség válságára, és elősegítette Közép-Európa (újra)integrációját az európai, illetve a globális ipar munkamegosztásába. Bármennyire versenyképes struktúrák jöttek létre, az átalakulást nemcsak jelentős vállalatok közötti és térbeli különbségek fémjelzik, hanem ma már azt a kérdést is meg kell fogalmazni, hogy milyen mellékhatásokkal, haszonáldozati költségekkel járt a folyamat, és a következő évtizedekben mennyire marad fenntartható a jelenlegi növekedési modell. A tanulmány ezért öt részre oszlik. Az első részben megvizsgálja a gazdaságszerkezeti átalakulás Közép-Európa térszerkezetére gyakorolt következményeit, és azt, hogy milyen hajtóerők mozgatják az egyes gazdasági szektorok térbeli letelepülését. A második és harmadik részben bemutatja a külföldi működő tőkén alapuló iparfejlődés legfontosabb vonásait, valamint azt, hogyan lokalizálódnak az ipari tevékenységek, szakértői megkérdezés eredményeivel is alátámasztva. A negyedik rész a fejlődési modell buktatóiról, továbbfejleszthetőségének kérdéseiről szól, amit a tanulmány végén a közép-európai ipar fenntartható fejlődéséről megfogalmazott következtetések zárnak.

Minden marad a régiben? Regionalizált növekedési pályák Magyarországon

“…A statisztikai adatok és a szakirodalom szerint Magyarország gazdasági térszerkezete hosszú távon stabil, jelentős mértékű útfüggőséggel 4 (Barta et al 2010, Győri-Mikle 2017. A feldolgozóipar fejlődése alapvetően befolyásolja egy térség gazdasági lehetőségeit (Nagy 2016), a függő piacgazdasági modellben a közép-európai ipar külső tőkefüggősége erős (Lux 2017). Ebből következően nagyobb gazdasági növekedés azokban a térségekben várható, ahol erőteljesebb a külföldi működő tőke, a fejlett üzleti szolgáltatások és a feldolgozóipar jelenléte (Lux 2018, Lengyel-Varga 2018, Lengyel-Kotosz 2018.…”

A technológiai közelség által közvetített agglomerációs előnyök hatása a hazai vállalatok túlélésére

“…A rendszerváltást követően a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok befektetései jelentős hatást gyakoroltak a magyar gazdaság átalakulására (Barta 2000; Lengyel, Leydesdorff 2011;Radosevic 2002;Resmini 2007). A kialakult gazdasági szerkezet erős külső függéssel jellemezhető, amelynek egyik központi csatornája a külföldi működő tőke (Lux 2017a(Lux , 2017bNölke, Vliegenthart 2009). Annak elle-nére, hogy a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok közötti kapcsolatok csak lassan alakultak ki, a 2000-es években a kapcsolódó változatosság már pozitívan hatott a térségi foglalkoztatás növekedésére Lengyel, Szakálné Kanó 2013) és a hazai vállalkozások megjelenésére (Szakálné Kanó, .…”

Foreign-owned firms as agents of structural change in regions

“…In particular, we focus on MNEs that may bring in novelty to different degrees in a highly urbanized core region, in regions with a long tradition in manufacturing activities and in peripheral regions. While these region groups reflect a well-documented spatial structure in Hungary (Lengyel & Leydesdorff, 2015;Lux, 2017aLux, , 2017b, the analysis on region groups remains explorative at this stage.…”