A szepszis az orvostudomány fejlődése ellenére továbbra is releváns, komplex
kórkép, mely szeptikus sokkba kibontakozva jelentős mortalitással jár. A
szeptikus sokk egyik jellemzője a vasodilatatióval, hypotensióval és nem
megfelelő szöveti perfúzióval jellemezhető hemodinamikai instabilitás. A
hagyományosan, folyadékresuscitatiót és katecholamin vazopresszorokat alkalmazó
ellátás gyakran nem képes helyreállítani a megfelelő perfúziót és javítani a
kimenetelt. Következésképpen egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az alternatív
vazoaktív szerek feltárása iránt. Az egyik ilyen szer a vazopresszin, mely
ígéretes kiegészítőnek bizonyult a szeptikus sokk kezelésében. A szeptikus
sokkban a vazopresszin hatékonyságát és biztonságosságát tanulmányozó klinikai
vizsgálatok eltérő eredményeket hoztak, ami folyamatos vitát és további
vizsgálatokat váltott ki. Alkalmazásában egyelőre nincs egyöntetű konszenzus.
Számos randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a vazopresszin alkalmazását
a hagyományos terápia kiegészítéseként, és olyan lehetséges előnyöket mutattak
ki, mint a hemodinamikai stabilitás javulása és az enyhébb szeptikus betegek
esetében a mortalitás csökkentése. Az ellentmondásos eredmények és a
nemkívánatos eseményekkel, köztük az ischaemiás szövődményekkel kapcsolatos
aggályok azonban szükségessé teszik az optimális adagolás, időzítés és a
megfelelő betegszelekció átfogó megértését. Összefoglaló közleményünk célja,
hogy átfogó áttekintést adjon a vazopresszinről és használatáról a szeptikus
sokk ellátásában. Összefoglalja a klinikai vizsgálatokból származó jelenlegi
eredményeket, miszerint a vazopresszin-terápia költséghatékony kiegészítő
vazopresszor a noradrenalinterápia mellé. Hatékonyan csökkenti a betegek
katecholamin-igényét, csökkentheti a vesepótló kezelések szükségességét és az új
arrhythmiák előfordulását, de a sokszor ellentmondásos vagy biztonsággal nem
reprodukálható vizsgálati eredmények miatt jelenleg erős evidencia hiányában
másodvonalbeli szerként ajánlják. Orv Hetil. 2024; 165(8): 283–290.