A Pécsi Tudományegyetem térségi gazdasági hatásainak vizsgálata a GMR-Magyarország modellel

Erdős, Katalin; Szabó, Norbert Péter; Miskolczi, Zsófia Veréb; Varga, Attila

doi:10.15196/ts610103

Cited by 2 publications

(2 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Egy felsőoktatási intézmény nemcsak a munkaerő képzésében tölt be fontos szerepet, hanem térsége gazdasági életében is (Dallago 2014;Drucker 2016;Pike, Rodríguez-Pose, Tomaney 2017;Teperics, Dorogi 2014;Erdős et al 2021;Varga, Erdős 2019). A felsőoktatási intézmények helyi gazdasági hatásainak -ún.…”

Section: Bevezetésunclassified

A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben

Lengyel

2023

TéT

View full text Add to dashboard Cite

Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új intézmények jöttek létre és a hallgatók létszáma is ugrásszerűen megnőtt. De a dinamikus növekedés 2006 után megtorpant, ezt követően a hallgatók száma jelentősen visszaesett. A Budapest-központúság mérséklésének hazai területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzése nem valósult meg, a hallgatók számának jelentős csökkenése elsősorban a vidéki székhelyű kisebb intézményeknél és a kevésbé fejlett térségek képzési helyein figyelhető meg.Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként alakultak a hallgatói létszámok 2006 és 2021 között az érintett városokban. Az adatok alapján a nappali tagozatos hallgatók térbeli koncentrálódása egyre jelentősebb: 2021-ben a fővárosban és négy vidéki egyetemi városban vették fel alapképzésekre a hallgatók 85%-át, mester- és osztatlan képzésekre a 93%-át. Amíg a mester- és osztatlan képzéseknél az intézmények versenyéből adódó területi koncentráció elfogadható, addig az ország számára hátrányos az alapképzések koncentrációja, mivel e képzések jelentős része „középiskolásodó” tömegképzés, amelyet közszolgáltatásnak tekintve – a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodva, egyúttal a tovább- és átképzések, az élethosszig tartó tanulás intézményi hátterét megteremtve – mindegyik nagyvárosi településegyüttesben meg kellene szervezni. Véleményem szerint a felsőoktatás elmúlt évekbeli átrendeződése nemcsak a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, az egyik alapvető területfejlesztési cél elérését nehezíti meg, hanem az ország versenyképességét is hátrányosan befolyásolja.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben

Lengyel

2023

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A hivatkozott szerzők az egyetemeket a gazdaságfejlesztés potenciális szereplőinek tekintik, és kiemelik, hogy ehhez a szerephez meg kell haladni a "csak" oktatási, kutatási feladatokat, ahogy szükség van arra is, hogy az egyetemeken keletkezett tudást a helyi, regionális gazdaság hasznosítani tudja. Számos elemzés született az egyetemek gazdasági hatásának értelmezéséről is (lásd D'Allegro, Pa 2010; Erdős et al 2021;Garrido-Yserte, Gallo-Rivera 2010;Kotosz et al 2015;Kotosz et al 2016).…”

Section: Az Egyetemek Szerepének Hatásának Kutatási Dimenzióiunclassified

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi hatásai – négy magyarországi egyetem vizsgálatával

Reisinger¹,

Dános²

2021

TéT

View full text Add to dashboard Cite

Az elmúlt években a hazai felsőoktatási intézményekben is találkozhatunk az egyetemi társadalmi felelősségvállalás jelenségével. Míg a nemzetközi és a hazai elméleti irodalom egyre bővül, az empirikus kutatások több területen is hiányoznak. A tanulmányban bemutatott kutatás e témák egyikéhez, az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi dimenziójának megismeréséhez kíván hozzájárulni. A tanulmány kutatási kérdése, hogy miként lehet megragadni az egyes felsőoktatási intézmények társadalmi felelősségvállalási tevekénységeinek helyi, regionális, országos vagy globális jellegét. A kutatási kérdés megválaszolása érdekében a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Miskolci Egyetem honlapjainak kvantitatív tartalomelemzésével vizsgáltuk az intézmények társadalmi felelősségvállalási tevékenységének területi dimenzióit. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy megalkossa a társadalmi felelősségvállalás területi vonatkozásainak elméleti keretét, majd azt a négy magyar egyetem gyakorlati példájával igazolja. A szerzők nem ismernek hasonló típusú elemzést, ezért a kutatás egyedinek tekinthető a hazai és a nemzetközi szakirodalomban egyaránt. Kutatásunk megállapította, hogy a vizsgált egyetemek helyi és regionális szinten a legaktívabbak a társadalmi felelősségvállalás területén, azonban országos és nemzetközi szintű tevekénységek is megjelennek. A tanulmány első felében áttekintjük az egyetemi társadalmi felelősségvállalás fogalmát és ehhez kapcsolódóan a tevékenységek területi kapcsolódásait. Ezután bemutatjuk a négy egyetemen végzett empirikus kutatás eredményeit, majd a tanulmány az eredmények értékelésével és javaslatokkal zárul.

show abstract

A Pécsi Tudományegyetem térségi gazdasági hatásainak vizsgálata a GMR-Magyarország modellel

Cited by 2 publications

References 0 publications

A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben

A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi hatásai – négy magyarországi egyetem vizsgálatával

Contact Info

Product

Resources

About