A PON1 paraoxonáz enzim és az endothelialis diszfunkciót jellemző markerek változása alfa-liponsav-kezelés hatására diabeteses neuropathiában

Abstract

Az oxidatív stressz fontos szerepet játszik a 2-es típusú cukorbetegség microvascularis szövődményeinek kialakulásában. A diabeteses neuropathia az egyik leggyakrabban felismerhető szövődmény, és a fokozott oxidatív stressz elősegíti a progreszszióját. A HDL-hez kötött PON1 paraoxonáz enzim többek között az oxidatív folyamatok csökkentésével fejti ki antioxidáns hatását. Az aszimmetrikus dimetil-arginin (ADMA) endogén NO-szintáz-inhibitorként hasznosítható markernek tűnik az endothelialis diszfunkció jellemzésére. A legújabb irodalmi adatok alapján szoros összefüggés mutatható ki az emelkedett ADMA-szint és az oxidatív stressz mértéke között. Az oxidatív folyamatok megemelik a VCAM-1 és ICAM-1 sejtadhéziós molekulák szintjét. Az alfa-liponsav (ALA) hatékony antioxidáns terápiaként alkalmazható a diabeteses neuropathia kezelésében, elősegíti a sejtszintű antioxidáns védelmet és gyulladáscsökkentő hatása is lehet. Vizsgálatunk során 38 diabeteses neuropathiás betegnél (14 férfi és 24 nő) vizsgáltuk az oxidatív stressz markereként a PON1 paraoxonáz aktivitást, az AD-MA-t, a nitrogén-monoxid koncentrációját és a VCAM-1/ICAM-1 szinteket ALA-kezelés megkezdése előtt és napi 600-1200 mg kezelés folyamán a 6. hónapban. A PON1 paraoxonáz aktivitás szignifikánsan magasabb (p<0,05), az ADMA-és az NOszintek szignifikánsan alacsonyabbak (p<0,001 és p<0,01) voltak diabeteses neuropathiás betegekben hat hónapos ALAterápia után. A PON1 paraoxonáz aktivitás a responder csoportban volt jelentősen magasabb a non-responderekhez képest (p<0,001). Az áramérzet-küszöbérték javulásával szorosan korrelált a magasabb PON1 paraoxonáz aktivitás (p<0,05) és az alacsonyabb ADMA-szint (p<0,05) a responderekben, de nem volt összefüggés a non-responder csoportban. Lineáris korrelációt figyeltünk meg a szérum nitrogén-monoxid-és ADMA-koncentrációja között a responder csoportban (p<0,05). A csökkent PON1 paraoxonáz aktivitás, az endothelialis diszfunckció és a fokozott oxidatív stressz növeli a diabeteses neuropathia progresszióját, és az alfa-liponsav-kezelés figyelemreméltó hatást fejthet ki az oxidatív státuszra. ■ Kulcsszavak: paraoxonáz, endothelialis diszfunkció, alfa-liponsav, diabeteses neuropathia Changes of PON1 paraoxonase enzyme activity and markers of endothelial dysfunction after treatment of diabetic neuropathy with alpha-lipoic acidSummary: Oxidative stress plays a pivotal role in the development of microvascular consequences of type 2 diabetes. Diabetic neuropathy has emerged as one of the most common complications of diabetes mellitus and increased oxidative stress has been related to the progression of diabetic neuropathy. Paraoxonase (PON1), an antioxidant enzyme, may have an important role in decreasing oxidative stress. Asymmetric dimethylarginine (ADMA), an endogenous nitric oxide synthase inhibitor, represents a novel risk factor for the development of endothelial dysfunction and several studies have indicated substantial interaction between oxidative stress and increased ADMA levels. Oxidative stress leads to endothelial c...