A prelingvális siketek nyelvelsajátítása – kitekintés

A magyar, a magyar jelnyelv és ami közötte van: kódváltás és kódkeverés a jelnyelvi tolmácsolásban

“…A jelnyelvhasználó közösségre és az egyénekre is jellemző a diglosszia, mivel a többségi nyelvet és a jelnyelvet elkülönülő kontextusokban használják, és a két nyelv közösségen belüli vagy az egyén által érzékelt presztízse is eltérő lehet. Ugyanakkor az egyének nyelvhasználatában megjelenik a két nyelv érintkezéséből fakadó kódváltás, kódkeverés és a kontaktkódok is (Emmorey et al 2005, Bartha et al 2016, Romanek 2017.…”

“…Ugyanakkor nem egyértelműen csak a magyar nyelv vizualizált változatáról van szó, a kontaktváltozatokban megjelenhetnek a jelnyelvekre jellemző párhuzamos közlések, téri nyelvtani szerkezetek és más elemek, például a térpontok és a hozzájuk kapcsolódó utalások, a változó tövű igék vagy a helyettesítő kézformák is (Valli és Lucas 1992). A kódkeverés mértéke és a kontaktkódok használata az egyéni beszélők stílusa, nyelvi kompetenciája szerint széles spektrumon változhat (Emmorey et al 2005, Bartha et al 2016, Romanek 2017.…”

“…A jelnyelv kiemelt értéket képvisel a siket közösség számára: a siket kultúra legfontosabb eleme, és nagyon fontos identitásmeghatározó szerepet tölt be (Romanek 2017).…”

A jelnyelvi tolmácsolás kutatásának helye a fordítástudományban

“…A jelnyelv és a (jelesített) magyar nyelv a nyelvhasználatban szimultán is megjelenhet kódkeverés révén, és a két nyelv együttes használata kontakt kódok, pidzsin nyelvváltozatok elterjedt használatát is eredményezi. A kódkeverés mértéke az egyéni beszélők stílusa, nyelvi kompetenciája szerint széles spektrumon változhat (Emmorey 2007;Bartha et al 2016;Romanek 2017).…”

A magyarországi siket gyermekek oktatásának kérdései. A nyelvi teljesítmény értékelése bimodális kétnyelvűségben

“…A 4-5-ös modell a siket családokban zajló nyelvelsajátítási folyamatot mintázza, amely megegyezik a halló gyermekek hangzó nyelvének elsajátításának ütemével (Petitto-Marentette 1991;Bartha 1999;Mayberry-Squires 2006;Baker et al 2008, Hattyár 2008, De Quadros et al 2016Romanek 2017). A két modell között csupán az a különbség, hogy az inkonzisztens modell esetében a siket szülő gyermekként maga is az 1-3. folyamat valamelyikén ment keresztül, szülőként azonban már azonnali jelnyelvi inputot képes biztosítani, ezzel segítve gyermeke nyelvi fejlődését.…”