A reziliencia vizsgálata pedagógusok körében és a pedagógusképzésben

Abstract

Jelen tanulmány a reziliencia fogalmát és annak oktatási térben való alkalmazását járja körül. A magyar nyelvű neveléstudományi szakirodalomban főként a tanulmányi reziliencia fogalmával és vizsgálatával találkozunk. A tanulmány célja egy olyan holisztikus szemléletű, rendszerelméleti megközelítés bemutatása, amely jobban illeszkedik pedagógus-kutatások világához, és a maga komplexitásában képes megragadni a szakmai reziliencia fogalmát. A reziliencia dinamikus interaktív modellje lehetőséget ad mind az intézményi oktatási környezet, mind a reziliencia fejlesztésével foglalkozó képzések, továbbképzések újragondolására.

Cigány/roma kisebbségekre vonatkozó kulturális tévhitek vizsgálata pedagógusjelöltek körében

“…A pedagógusok körében a kulturális tévhitek létezését Nagy (2002) kutatása is alátámasztotta. Néhány további kutatás, így Bordács (2001), Péter (2005) és Rayman (2015) munkája arra utal, hogy a pedagógusok körében is jelen van a cigány/roma kisebbségekkel kapcsolatos előítéletesség, ugyanakkor referenciapontok hiányában nem világos, hogy ez a lakosság körében tapasztaltaktól mennyiben tér. Kisfalusi és munkatársai (2021) a roma tanulókat érő hátrányos megkülönböztetést vizsgálták az osztályozási gyakorlat kapcsán.…”

“…Ezzel szemben a cigány/roma kisebbségek médiareprezentációját vizsgáló kutatások szerint a média jellemzően hátrányos helyzetben élő (pl. szegény, állami gondozott) vagy deviáns, bűnöző személyekként jeleníti meg a cigány/roma kisebbségek tagjait, vagyis az említett pozitív hatások nem jelenhetnek meg (Messing és Bernáth, 1998, 2001, 2012Messing, 2003Messing, , 2004Ligeti, 2007;Terestyéni, 2004). Emellett Bernáth és Messing (2012) a 2010-es évek elején negatív tendenciákról számolt be a méltóságon és egyenlőségen alapuló kommunikáció lehetőségeit tekintve.…”

Investigation of Resilience among Teachers and in Teacher Education

“…The fact that many fields of study find possibilities for its use, as stated by Szokolszky and V. Komlósi (2015), stems from its nature as a system concept. Nowadays, many researchers define resilience from the perspective of system theory and ecology, where the emphasis falls on creating or restoring the homeostasis of the organism examined (Cicchetti & Lynch, 1993;Szokolszky & V. Komlósi, 2015; cited by Bordás, 2020) or on the continued interactions between systems . A given organism, system, or ecosystem survives and is functional if it can reestablish its balance following malfunction or a shock.…”

“…Although some of these situations overlap, they each became the research focus of different fields of study. As Bordás (2020) presents, researchers of sociology and educational sociology usually deal with the first situation, where they concentrate their research on well-performing people despite disadvantageous circumstances (Ceglédi, 2012;Kovács & Fekete, 2014;Homoki, 2014;Homoki & Czinderi, 2015;Máté, 2015;Ceglédi, 2018;Fehérvári et al, 2018;Hüse & Ceglédi, 2018). Examples of the second situation are mostly to be found in the literature concerned with stress management, where they study the kind of coping mechanisms people have or the kind of mechanism they acquired to preserve their inner integrity (Masten et al, 1990;F.…”

“…In these models, certain aspects play prominent roles these aspects may be the (inner and outer) risk factors, sources of danger, (inner and outer) protective or compensating factors, resources, the person and their interpersonal connections, and also their intrapersonal narrative (Homoki, 2020). Without presenting these models in detail, we can say that neither the risk nor the protective factors emerge on their own, but in groups, and not only do their effects cumulate but also grow exponentially (Luthar & Cicchetti, 2000;Wald et al, 2006;Ceglédi, 2012;Erdei, 2014Erdei, -2015Bordás, 2020). In most cases, the more risk factors we can identify in a situation, the less likely it is for the person to tackle it and adapt successfully to the circumstances.…”