A Sárvíz mente (Mezőföld) növényföldrajzi kutatásának eredményei I. Florisztikai adatok

Abstract

A dolgozat a Sárvíz mente (Mezőföld), területén 2004 óta folytatott terep­felmérések során összegyűlt elterjedési adatokat közli. A felmérések során 50, a területen eddig nem ismert faj került elő, és további 20 ritka vagy veszélyeztetett fajnak kerültek elő új lelőhelyei. Ezek mellett a szá­raz sztyeprétek, erdők, szikesek és sós tavak, továbbá mocsarak jellegzetes fajainak adatai is szerepel­nek a felsorolásban. A fajneveket a közigazgatási hatá­rok szerinti település neve és a legközelebbi föld­rajzi hely neve, majd a Közép-európai Fló­ratérképezés (KEF) és az Európai Flóratérképezés négyzethá­lóbeosztásának (UTM) kódjai követik. A 2004 után megfigyelt vagy gyűjtött fajok lelőhelyeinek nevei félkövéren szedettek. A területre nézve új fajok neve aláhúzással jelölt.

Szikes területek elterjedése és flórája a Mezőföldön

“…Az elterjedési kép szempontjából különösen érdekes a Limonium gmelini, ami jelen ismereteink szerint a Mezőföldtől nyugatra természetes vegetációban már sehol nem fordul elő Európában (HOHLA et al 2015). E faj a Nyugat-Mezőföldről hiányzik, a Kelet-Mezőföldön rendkívül ritka, míg a Sárvíz-mentén Fövenypusztától Alapig és a Velencei-tó térségében elterjedt (BARTHA & KIRÁLY 2015, LENDVAI 2021. Hogy esetében mi lehet az a tényező, ami megakadályozta a Mezőföld többi szikes területének benépesítését, nem ismert.…”

“…Ezek egyike a Lepidium crassifolium. E faj az eddig publikált adatok szerint kizárólag a Sárvíz mente szikesein (BOROS 1953, LENDVAI 2021 fordult elő a Mezőföldön. Ez most annyiban módosult, hogy egy jelentős, de pontszerű állomány került elő eddig ismert élőhelyeitől meglehetősen távol a Mezőföld keleti részén, illetve, hogy a Velencei-tó partján is sikerült jelenlétét kimutatni.…”

“…Ez most annyiban módosult, hogy egy jelentős, de pontszerű állomány került elő eddig ismert élőhelyeitől meglehetősen távol a Mezőföld keleti részén, illetve, hogy a Velencei-tó partján is sikerült jelenlétét kimutatni. A másik a Suaeda prostrata, aminek biztos előfordulási adatai eddig szintén csak a Sárvíz és a Velencei-tó térségére korlátozódtak (BOROS 1953, 1954, BAUER 2019, LENDVAI 2021), bár a KITAIBEL (1945 által Balatonszabadinál talált Chenopodium maritimum L. akár erre a fajra is vonatkozhatott. Most már viszont tudjuk, hogy e faj a Mezőföld keleti és nyugati felében is előfordul(t), bár gyakorisága messze alatta marad a Sárvíz mentén tapasz-talt gyakoriságának.…”

“…Ennek ellenére a mezőföldi szikesek említésekor ma is szinte kivétel nélkül mindenkinek csupán a Sárvíz melléke és a Velencei-tó térsége jut az eszébe. Ez nem véletlen, hiszen a legtöbben és legtöbbet e két szikes vidék flóráját és vegetációját vizsgálták egészen a legutóbbi időkig (HILLEBRAND 1857, BOROS 1937, 1953, FEKETE 1952, TAKÁCS & TAKÁCSNÉ 2001, LENDVAI 2021.…”

“…Ebben a dolgozatban a fenti munka során 2005 óta összegyűjtött flóraadatokat adom közre a Sárvíz mente már közölt adatainak kivételével (LENDVAI 2021). Meggyőződésem, hogy a most közlésre kerülő anyag lényeges adalékokkal szolgál a Mezőföld növényföldrajzi viszonyainak ismeretéhez, és számos növényföldrajzi szempontból is érdekes adattal gazdagítja a szikeseinkről máig kialakult képet.…”