A szénhidrogének primer migrációja

Abstract

A kisebb és nagyobb mélységben végbemenő primer migrációról közöl a szerző egy összefoglalást. A szénhidrogéneknek anyakőzeteikből történő kiszorulása minden szempontból (mennyiségileg és minőségileg egyaránt) nagyon jó anya kőzeteket igényel alacsony termikus érettség esetén, amikor a pelitek áteresztőképessége még mindig elég ahhoz, hogy a víz egy részének eltávozásával a hidrosztatikus nyomás fenn tudjon maradni. Nagyobb mélységben a pelitek túlnyomásossá válnak igen alacsony áteresztőképességük miatt, amely gátolja a pórusok fluidumainak kiszorulását. Ha a túlnyomás eléri a horizontális nyomást, a pelit megrepedezik, és lehetőséget ad a képződött szénhidrogének eltávozására. Ez a cikk két példát közöl: primer migráció középső miocén anyakőzetekből és az Endrődi Formációból. Feltételezhető, hogy a vékony középső miocén anyakőzetek a megfelelő mértékű túlnyomás létrejötte miatt repedtek meg, amikor a Zagyvai Formáció lerakódása zajlott. Ezt az eseményt követően a szénhidrogének vertikálisan migráltak a kisebb mélységben elhelyezkedő tárolóikba – létrehozva a Budafa és Lovászi mezőket. A vastag Endrődi Formáció jó anyakőzetnek bizonyult, de szénhidrogénjei nem képeztek felhalmozódásokat az Algyő szerkezeten a Makói-árok nyugati szegélyén az olaj-anyakőzet korreláció eredményei szerint. Feltételezhető, hogy az Endrődi Formáció megrepedése nem következett be a túlnyomás korai megjelenése és a zárórétegek miatt, amelyek a formáció tető és fekü részein jöttek létre.