A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében

Abstract

Absztrakt: A WHO által 2020. március 11-én hivatalosan is pandémiának nyilvánított COVID–19-járvány ismét felhívja a figyelmet a telemedicina lehetőségeire. Az új koronavírus-fertőzés megfékezése érdekében, az ellátórendszer működtetése során, a fertőződés kockázatának maximális csökkentése mellett új utakat, módszereket, platformokat kell találnunk. Célunk, hogy szakirodalmi összegzéssel és gyakorlati szempontú útmutatók révén, valamint a hazai telefogászat különleges példáján keresztül bemutassuk, milyen kísérletek történtek a COVID–19-járvány kapcsán a telemedicinának az ellátásba való bevonására mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ellátórendszerek különböző szintjein. Mind a nemzetközi, mind a hazai adatok azt mutatják, hogy a telemedicina kiemelt szerepű lehet a triázs folyamatában, a fertőzöttek korai kiemelésében, diagnosztizálásában, ellátásában, betegútjának menedzselésében úgy, hogy a szakszemélyzet nem érintkezik a potenciálisan fertőzött páciensekkel. Ugyancsak fontos szerepe van a gondozott, krónikus betegséggel élő páciensek állapotának távoli monitorozásában, ellátásában és a veszélyeztetett egészségügyi dolgozói csoport ellátásba való visszakapcsolásában. A potenciális előnyök mellett nem szabad megfeledkeznünk a telemedicinális ellátás korlátairól, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy széles hozzáférhetősége miatt a veszélyhelyzet kapcsán kellő rugalmasságot adhat mind az alapellátás, mind a szakellátás számára. Éppen ezért mielőbb szükséges a hazai szakmai irányelveket, a jogi és a finanszírozási lehetőségeket e területen hosszú távon fenntartható módon is meghatározni.* Orv Hetil. 2020; 161(24): 983–992. *Megjegyzés: A jelen cikk írását 2020. április 30-án zártuk le. A COVID–19-pandémia és az ezzel kapcsolatos kutatások, vizsgálatok dinamikusan változnak azóta is.

Háziorvosi és szakorvosi távkonzultációk nyelvi és kommunikatív vizsgálata

“…A telemedicina a COVID-19 pandémia előtt már jelen volt a világ számos országában, de még azokon a helyeken sem volt jelentős, ahol a környezeti katasztrófák (Ausztrália), járványok (Kína), valamint a nagy földrajzi távolságok (Amerikai Egyesült Államok) miatt szükség lett volna rá (Győrffy et al, 2020). Az Egyesült Államokban és Ausztráliában 15 éve van jelen az egészségügyi ellátási rendszerben a telemedicina, az Egyesült Államokban praxislicenchez, míg a többi államban szakvizsgához kötötten lehet végezni.…”

“…A pandémia indikálta szükséghelyzetben világossá vált, hogy teljesen más kommunikációs készségek fejlesztésére van szükség. Az orvosi konzultáció ezen formája ugyanakkor idő-és költséghatékony, jó szervezés esetén a túlterhelt egészségügyi rendszert mentesíti, "segítséget nyújthat a burnout mérséklésében" (Moazzami et al, 2020, in: Győrffy et al, 2020.…”

“…Míg a háziorvosnál ez az arányszám ugyan meghaladja az 50%-ot, de nem jelentősen, addig a reumatológus szakorvosnál több mint 60%. Mivel Magyarországon az egészségügyi alapellátásban történik a legtöbb orvos-beteg találkozás (Győrffy et al, 2020), ezért a továbbiakban érdemes és szükséges a háziorvosi konzultációkat izoláltan és a szakrendelésekhez viszonyítva, kontrasztív elemzéssel is vizsgálni.…”

A telemedicina jelentősége az orvos-beteg kommunikáció oktatásában a Covid19 járvány tükrében

“…Az online orvosi kommunikációs szimulációs képzés során elvégzett szimulációs interakciók után elmondható, hogy az online lebonyolított orvosi-egészségügyi interakciók képesek adott kommunikációs funkciójuk betöltésére, és ilyen módon a személyes interakció kiváltására, ezáltal pedig az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítésére. Ezen felül számos tanulmány mutatott rá arra, hogy az orvos-beteg kommunikáció oktatása az oktatás helyszínétől függetlenül hatékonyan tud működni, meglátásainkat a nemzetközi kitekintés során tanulmányozott közlemények is alátámasztják (Győrffy et al, 2020;Seuren et al, 2020;Herendza et al, 2020).…”

Teleodontologia e SUS: uma importante ferramenta para a retomada da Atenção Primária à Saúde no contexto da pandemia de COVID-19

“…Neste contexto, a Teleodontologia tem sido citada por artigos científicos [10][11][12][13] e documentos governamentais, como uma alternativa para garantir cuidados em saúde à população. Além disso, no contexto do Sistema único de Saúde (SUS), as Equipes de Saúde Bucal (ESB) podem fazer uso deste tipo de ferramenta para realizar atividades que as integram à equipe multiprofissional no enfrentamento da pandemia, como o rastreamento, Teleorientação e Telemonitoramento dos usuários com suspeita de COVID-19 e seus contactantes.…”