A tökéletes test mítosza : Az épségizmus mint a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci marginalizációját erősítő ideológia

Abstract

Az épségizmus egyik oldalról olyan ideológia és hiedelemrendszer, amely az épséget, a „normalitást” részesíti előnyben, a fogyatékosságot az emberi létezés egy alacsonyabb értékű formájának tartja, a fogyatékossággal élő embereket pedig marginalizálja és láthatatlanná teszi; másik oldalról pedig olyan tudományos elemzési eszköz, amely ezen normarendszer működését, fennmaradását elemzi. Írásunkban a nemzetközi szakirodalomra támaszkodva bemutatjuk a fogalom gyökerét, azt, hogy hogyan jelenik meg a társadalomban, kiemelten a munkaerőpiacon, valamint egyéni szinten. Áttekintünk néhány olyan kutatást, amely az épségizmust elemzési eszközként használja, illetve kitérünk arra is, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára milyen megküzdési lehetőségek léteznek az épségizmussal szemben. Célunk az épségizmus hatásmechanizmusainak minél szélesebb körű tudatosítása, valamint az, hogy az érdeklődő szakmai közösséget további gondolkodásra, kutatásra, kérdések megfogalmazására bátorítsuk.

A fogyatékosság és a vállalkozói identitás kapcsolata az interszekcionalitás lencséjén keresztül

“…A fogyatékosság egy olyan megkerülhetetlen társadalmi kategória, amely jelentős hátránnyal jár, és -a testi és mentális épséget normaként elváró épségizmus ideológiájából fakadóan -alapvetően negatív megítélés alá esik (Campbell, 2009;Csillag et al, 2021). A fogyatékos-identitás kialakulása szoros kapcsolatban áll a fogyatékossággal élő emberek testével, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokkal és érzetekkel (embodiment).…”

“…Az eredmények azt mutatták, hogy lehetséges a vállalkozói identitás kialakításának elutasítása is. Ezek a narratívák a "valódi" vállalkozókhoz képest más, marginalizált identitást mutattak, tükrözve egyfajta internalizált épségizmust (Csillag et al, 2021). Ez ugyanakkor az ambíciók és a vállalkozói potenciál csökkenését és annak a lehetőségnek az elmaradását eredményezte, hogy a vállalkozói identitást új, pozitív identitások kialakítására használják.…”