A tudatelmélet életkori különbségei, kapcsolata a munkamemória kapacitással és a társas pozícióval

Abstract

A disszertáció elméleti kerete és szerkezeteA tudatelmélet és fejlődésének vizsgálata a fejlődéslélektan egyik központi kutatási témája. Az utóbbi évtizedekben a tudatelméletet középpontba helyező kutatások nagyon szerteágazóak, ugyanis a tudatelmélet fogalmának felvetése főemlősökkel végzett kísérlethez köthető (Premack és Woodruff, 1978). A humán vizsgálatokban a tudatelméletre számos más kifejezéssel is utalnak, említik a naiv pszichológia, a népi pszichológia, az elmeteória, az elmeolvasás vagy a mentalizáció kifejezéseket (Bíró, 2002; Kiss, 2005). Mindezek az elnevezések egy olyan képességre utalnak, amellyel mentális állapottulajdonításra vagyunk képesek, ez pedig mások viselkedésének magyarázatát, bejóslását segíti, társas működésünk egyik fontos képessége (Baron-Cohen, 2001;Brüne és Brüne-Cohrs, 2006).A tudatelméleti kutatások egyik fókusza a fejlődési zavarok, ezen belül az autizmusspektrumzavar vizsgálata. Egyik első, sokat idézett vizsgálatát Baron-Cohen, Leslie és Frith (1985) végezte. Eredményeik egyik legfontosabb következtetése, hogy az autizmusspektrum-zavarban "elmevakság" feltételezhető, vagyis az autizmusban hiányzik a tudatelmélet képessége (Baron-Cohen, 1997), ez az elképzelés adta az autizmus magyarázatának egyik hipotézisét, a naiv tudatelméleti deficit hipotézist. A későbbi kutatások eredményeinek alapján a tudatelméleti deficit nem egymagában magyarázza az autizmust, hanem a komplex kognitív mintázat egyik fontos eleme (Győri, Borsos és Stefanik, 2014).Saját vizsgálatainkban az iskolai sikeresség, a megfelelő társas alkalmazkodás szempontjából a tipikus fejlődésmenettel kapcsolatos vizsgálatok érdekesek, jelen disszertáció középpontjában is a tipikus fejlődés áll. A tipikus fejlődés vizsgálata mellett a tudatelmélet zavarainak feltérképezése is számos kutatást eredményezett mind a fejlődési zavarral (pl. A tudatelmélet kapcsolata vagy függetlensége más kognitív képességektől számos kutatást ösztönzött, az eredmények a szerteágazó kutatási stratégiák alapján vitára adhatnak okot, azonban a

Az internetes keresési kifejezések tudatelméleti összefüggései

“…A tudatelméleti képesség fejlődéses vonatkozásainak vizsgálatával számos nemzetközi és hazai kutatás foglalkozik. A ToM fejlődésében folyamatosság figyelhető meg: a képesség az életkor előrehaladtával folyamatosan finomodik (Baron-Cohen, 2001;Gál, 2015;Kiss, 2005). A kutatási eredmények alapján megfogalmazható, hogy bár nem innáta, de veleszületett alapokon nyugvó képességről van szó.…”

A kortársbántalmazás kapcsolata a tudatelmélettel, a szociálisprobléma megoldással és a szociometriai pozícióval 8 és 10 évesek körében

“…Mindkét életkori almintán közel egyező a nemek aránya, a teljes mintán a tanulók 48%a lány. (Gál, 2015c;Gál, 2016).…”

“…Különbségek a tudatelméleti teszten A Faux Pas teszt esetében csak az összesített eredményeket vizsgáltuk, mert a korábbi ku tatásokban is elsősorban a tesztek összpontszámai alapján hasonlították össze a tudatel méleti teljesítményeket (Banarjee és mtsai, 2011; Gál, 2015bGál, , 2015c. A két életkori cso port összehasonlítása alapján a 10 évesek teljesítettek jobban.…”

“…Az összetett vizsgálat segítheti a két jelenség közötti kapcsolat komplexebb megértését, ugyanis az eddigi kutatások eredmé nyei sokszor rendkívül ellentmondásosak (pl. Banarjee és mtsai, 2011;Fricz, 2013;Gál és Kasik, 2015;Gál, 2015a;Gál, 2015b;Gál, 2015c;Sutton és mtsai, 1999;Wahyuningsih és Novitasari, 2016). Továbbá a maladaptív megküzdési stratégiák közül központi szerepet kapott kutatásunkban a kortársbántalmazás.…”

“…A gyerekek nek minden kérdés során meg kell jelölniük azokat a társaikat az osztályból (maximum öt főt), akikre igaznak találják az adott állítást. Ezt követően egy kétfokú skálán (1 = ritkán, 2 = gyakran) meg kell jelölniük az adott magatartás gyakoriságát.TudatelméletA tudatelmélet mérésére a komplex mentális állapottulajdonítást mérő Faux Pas Felisme rése teszt (Baron-Cohen és mtsai, 1999; Stone és mtsai, 1998) módosított gyermekválto zatát(Gál, 2015c(Gál, , 2016 alkalmaztuk, melyben az eredeti kérdéssor kiegészül az affektív mentális állapottulajdonításra vonatkozó kérdésekkel. A Faux Pas (definíciója szerint egy baklövés, elszólás), melyben véletlenül, egy téves vélekedés következtében megfogalma zott kijelentéssel az adott személy olyat mond, ami a másik fél számára negatív érzelmi következményekkel jár.…”