A turizmus ágazat jelenlegi és potenciális éghajlati sérülékenységének területi különbségei Magyarországon

Sütő, Attila; Fejes, Lilian

doi:10.17649/tet.33.3.3178

Cited by 4 publications

(3 citation statements)

References 2 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A különböző kutatások eltérő eredményekre jutottak a tóparti turizmus kilátásait illetően. Egyes vizsgálatok a klímaváltozás turisztikai szezonra gyakorolt pozitív hatásaira helyezik a hangsúlyt, a sérülékenységet összességében mérsékeltnek ítélve (Csete, Pálvölgyi, Szendrő 2013;Sütő, Fejes 2019).…”

Section: A Klímakitettség Indikátorainak éRtékei éS Területi Különbségeiunclassified

“…Mivel ez a modell képezi kutatásunk alapját, a következő fejezetben részletesebben is bemutatjuk. Ezek az elméleti keretek kiindulópontot jelentenek, így a hazai tudományos kutatások vagy egy-egy közpolitikai beavatkozás megalapozása érdekében folytatott vizsgálatok térben és időben jóval korlátozottabbak is lehetnek (Somodi et al 2016); egy-egy terület vízellátásával (Kovács et al 2016b;Rotárné, Selmeczi, Homolya 2016), árvízvédelmével (Turczi, Homolya, Mattányi 2016) kapcsolatosak, esetleg egy ágazat -turizmus (Csete, Pálvölgyi, Szendrő 2013;Sütő, Fejes 2019;Kovács, Király 2021), infrastruktúra (Pálvölgyi 2008a), energiatermelés -klímaváltozással kapcsolatos sérülékenységét vizsgálják.…”

unclassified

See 1 more Smart Citation

A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei

Lennert,

Koós,

Vasárus

2024

TéT

View full text Add to dashboard Cite

E tanulmány célja a magyarországi klímasérülékenység területi különbségeinek feltárása. Ehhez három komponenst vizsgáltunk meg: a lakosság, mezőgazdaság és a tóparti turizmus klímasérülékenységét. Kutatásunkhoz a CIVAS modellt adaptáltuk, ami a sérülékenységet a klímaváltozás összetevőinek való kitettség, a változással szembeni környezeti, társadalmi és gazdasági érzékenység, valamint a változásokhoz való alkalmazkodási képesség összesített hatásaiként defniálja.A tanulmány klímakitettséget ábrázoló indikátorai egybevágnak a közelmúlt trendjeivel. A felhasznált forgatókönyvek az ország egész területére további intenzív hőmérsékletnövekedést vetítenek előre. Ezzel szemben a csapadék változása a közelmúltban és a jövőben is jóval differenciáltabb mintázatot mutat: az ország keleti, északkeleti harmadában számottevő csökkenéssel, az ország nyugati, délnyugati részében akár növekedéssel is lehet számolni. A hőmérséklet- és csapadékváltozás trendjeinek megfelelően az aszálykitettség várható változása is jelentős térbeli differenciát mutat, az Alföld közepének kiemelkedő kitettségével. Az érzékenység és az adaptációs képesség indikátorai felhasználásával fnomítottuk a klímasérülékenység egyes komponensek szerinti területi mintázatát. A három komponens vizsgált szerint erősen klímasérülékeny területek jelentős átfedést mutatnak. Kiemelendő a Dél- és Közép-Alföld sérülékenysége, valamint a nagyfokú érzékenység és a gyenge alkalmazkodóképesség miatt az Északi-középhegység egyes településcsoportjainak klímasérülékenysége. Külön kiemelendő a Balaton környezete, ahol a lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység mellett a tóparti turizmusból eredő klímasérülékenység is kockázatot jelent.

show abstract

Section: A Klímakitettség Indikátorainak éRtékei éS Területi Különbségeiunclassified

unclassified

A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei

Lennert,

Koós,

Vasárus

2024

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Adaptation only emerged at the beginning of the 2010s as an essential and complementary response to CC and significantly increased its weight in developed countries [2,24]. Finally, the Paris Agreement in 2015 nominated adaptation as an equal policy pillar with mitigation [31,9].…”

Section: Introduction 1relevance Of the Problemmentioning

confidence: 99%

Potential Applicability of Vulnerability Assessments in the Western Balkan Countries

Sütó

Selmeczi

Lovász

2023

KSS

View full text Add to dashboard Cite

The Western Balkan (WB) region is one of the relatively vulnerable parts of the continent to climate change: it faces several challenges today and will face potential problems (e.g., increasing risks of flash floods, sea-level rise, droughts, heatwaves, forest fires, etc.) over the coming decades, too. Proper adaptation to these challenges must play a decisive role in sectoral and local decision-making of these counties. Risk and vulnerability assessments, based partly on geographic information systems with map contents, can be one of the potential tools to find proper responses to climate change impacts in European countries. The main problem statement of the article emphasizes the low weight of these analytical decision-support tools in WB countries’ climate and development policies. It examines what types of vulnerability assessments are helpful in WB countries and whether their results show significant territorial differences in given states. To answer these questions, through two case studies, we used a combination of the IPCC- and impact chain-based CIVAS model and complex indicator development methods from the international literature and the Hungarian NAGIS system. Our analyses are principally territorial assessments: they focus on comparing regional/local territories/destinations and identifying relative territorial differences. Through these, we intend to contribute to the recognition of the usefulness of complex vulnerability approaches in WB countries for evaluating climate change risks and identifying future policy responses. The results in the two case studies show that definite territorial inequalities exist in exposure indicators in both analyzed WB countries. Similarly, significant spatial differences in the sensitivity and adaptability factors are also expected. The suggested vulnerability approach proposed here can help countries develop appropriate climate adaptation responses. Keywords: climate change, climate adaptation, strategic planning, sectoral vulnerability, tourism, heat waves

show abstract

Melegszik a helyzet? A klímaváltozás hatásai három hazai turisztikai desztináció példáján = Is the situation warming up? The effects of climate change shown by three Hungarian tourist destinations

Németh

Czira

Sütő

et al. 2020

TURBULL

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A napjaink időjárásában tapasztalható változások érezhető hatással vannak nemcsak a környezetre, hanem az emberi szervezetre, a társadalmi és gazdasági folyamatokra is. Bár a koronavírus járvány okozta helyzet időlegesen felülírta a klímakérdés turizmusra gyakorolt hatásainak tárgyalását, azért a téma egyáltalán nem veszített aktualitásából. A szektor érintettsége vitathatatlan e kérdéskörben, hiszen működésének alapját a földrajzi helyekhez kötött vonzerők adják, melyek zömének látogathatósága bizonyos időjárási körülményhez kötődik. Jelen tanulmányban a hazai turizmus szektor egyes kínálat oldali szereplőinek bevonásával vesszük górcső alá a klímaváltozás érzékelhető és változásokat generáló hatásait, valamint a helyi, térségi szintű klímaalkalmazkodás kérdéskörét. Ahogy vizsgálataink is alátámasztják, a folyamatok vesztesei és nyertesei nehezen határolhatók le, azonban a desztinációs szintű klímaalkalmazkodási kérdések széleskörű elemzése egyre inkább időszerű és elkerülhetetlen a turizmus szektorban is.

show abstract

A turizmus ágazat jelenlegi és potenciális éghajlati sérülékenységének területi különbségei Magyarországon

Cited by 4 publications

References 2 publications

A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei

A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei

Potential Applicability of Vulnerability Assessments in the Western Balkan Countries

Melegszik a helyzet? A klímaváltozás hatásai három hazai turisztikai desztináció példáján = Is the situation warming up? The effects of climate change shown by three Hungarian tourist destinations

Contact Info

Product

Resources

About