A vásárlóerő-paritási rejtély lehetséges magyarázatai, az elméleti modell javításai

Abstract

A vásárlóerő-paritás (PPP) kiemelkedő jelentőségű elméleti megközelítés a nemzetközi közgazdaságtanban. Ennek ellenére empirikus igazolása napjainkban is vitatott kérdés, melyre vásárlóerő-paritási rejtélyként hivatkoznak az irodalomban (Rogoff 1996). A tanulmányban a PPP empirikus kudarcainak különböző magyarázatait, illetve a PPP modell javítására tett kísérleteket összegezzük, majd rávilágítunk arra, hogy a tesztelés során alkalmazott módszertan hangsúlyos szerepet tölt be a PPP rejtély feloldásában, vagy éppen a PPP cáfolásában. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F31, F41Kulcsszavak: vásárlóerő-paritás, egységes ár elve, Balassa-Samuelson-hatás BevezetésA vásárlóerő-paritás (purchasing power parity -PPP) meghatározó elméleti modell a nemzetközi közgazdaságtanban. Kezdetben rövid távú eszközként kezelték, majd a hosszú távú reál-és nominális árfolyam vizsgálatához használták. Tesztelésének rendkívül széles körű irodalma van, de ez idáig sem sikerült konszenzusra jutni a PPP empirikus érvényességének tekintetében. Napjaink tanulmányaiban is megfigyelhetők a változatos eredmények, például Lothian (2016) három történelmi időszakban is igazolást talált a PPP mellett, míg Huang és Yang (2015) nem jutott kedvező eredményre az eurózóna országainak vizsgálatánál. A PPP empirikus kudarcára az irodalomban vásárlóerő-paritási rejtélyként hivatkoznak.A PPP kétféleképpen tesztelhető: a nominális árfolyam és a megfelelő árszínvonalak vizsgálatával; illetve a reálárfolyam tanulmányozásával, azaz a PPP-től vett eltérések megfigyelésével. Mindkét megközelítés népszerű az irodalomban, de mindkét esetben változatosak az eredmények. A PPP puzzle feloldására számos kísérletet tettek, többek között a PPP modell javításával, több változó figyelembe vételével, illetve új modellek létrehozásával. A tanulmányban a PPP empirikus kudarcainak különböző magyarázatait, illetve a PPP modell javítására tett kísérleteket összegezzük, majd

Térségek konvergenciájának vizsgálata a V4-országokban

“…Az elérhető leghosszabb összehasonlítható időszak biztosítása érdekében az ESA2010 szabályai szerint megállapított GDP-vel dolgoztunk, ami alapján visszaszámított adatok 2000-től állnak rendelkezésünkre. Célul a területi egységek gazdasági teljesítményében, termelésében megmutatkozó egyenlőtlenségek vizsgálatát tűztük ki, így nem volt szükség vásárlőerő-paritáson számított adatokra, melyek kalkulációja országos szinten amúgy is módszertani problémákat vet fel (Szabó [2016]) (alacsonyabb területi szinten az Eurostat csak országos vásárlóerő-paritási adatokkal becsült értékeket közöl (Dusek-Kiss [2008], Lengyel-Kotosz [2018])). Ez a módszertani megoldás lehetővé tette azt is, hogy elkerüljük a vásárlóerő-paritás okozta csapdát (amikor az országok közötti különbségekhez árszínvonalbeli különbségek is hozzájárulnak, szemben az országon belüli regionális adatokkal, amelyekben csak volumenkülönbségek mutatkoznak meg).…”