A védőnők szerepe a gyermekkori látásproblémák felismerésében

Abstract

Bevezetés: A 0–18 éves korosztály testi-lelki egészsége meghatározó a társadalom egészére nézve. A zavartalan látásfejlődés biztosítása a szülő, a gyermek, a pedagógus, a védőnő és az orvos együttes feladata. Fontos láncszem a védőnő a családok és az orvosi ellátás között, mert elsőként észlelhet olyan látószervi eltérést, amelyet majd a gyermekgyógyász, a szemész vagy a neurológus kezelhet. A csapatmunka nyertese szintén egy közösség, mert a látás megőrzésén túl esélyt kap a gyermek a megfelelően támogatott testi és szellemi fejlődésre is. Célkitűzés: Felmérni, hogy napjainkban a védőnők milyen szemészeti elváltozások kiszűrésére végzik a látásvizsgálatokat, és milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésükre. A tanácsadó munkát kiegészítik-e oktatóvideókkal, illetve nyitottak-e továbbképzésen való részvételre. Módszer: Anonim, önkéntes, online kérdőívek segítségével gyakorló védőnőket kérdeztünk, milyen eltérésekre fókuszálnak, milyen módszereket használnak. Adatokat gyűjtöttünk arról, hogy beépültek-e a betegtájékoztató oktatóvideók ajánlásai a védőnők ellátási fegyvertárába, illetve milyen támogatást tartanának előnyösnek a szemészeti szakma részéről. Eredmények: Az eredmények szerint a látószervi szűrővizsgálatok csecsemőkorban a kancsalság, míg iskoláskorban a fénytörési hibák felismerését célozzák. Általában sztereotesztek és olvasótáblák rendelkezésre állnak, de pupillalámpák kevésbé. Az oktatóvideókat kevesen használják, de jelentős érdeklődés mutatkozik posztgraduális szemészeti továbbképzés iránt. Következtetés: A megkérdezett védőnők látásszűrő tevékenysége nagy vonalakban tükrözi a legutóbbi szakmai ajánlásokat, de több területen vannak bizonytalanságok. A védőnői felmérés alapján szabadon választható, jelenléti és online oktatási anyagot állítottunk össze a védőnők posztgraduális képzésére, mely pontszerző továbbképzésként nyilvántartásba került. Orv Hetil. 2023; 164(3): 88–95.

Mobileszköz-alapú gyermekkori látásszűrés a tompalátás korai felismerésére

“…Ez a szűrési megközelítés előnyös lenne Magyarországon is, hiszen a tesztet -egyszerűségénél fogva -akár laikusok is elvégezhetik rövid betanulás után, így nem terheli még jobban sem az alapellátást, sem a szemészeti szakellátást. Nemrégiben az Orvosi Hetilapban megjelent cikkben a védőnők szerepét tárgyalták a gyermekkori látásproblémák felismerésével kapcsolatban, mely szerint hazánkban kisgyermekkorban a kancsalság és a fénytörési hibák felismerését célozzák meg elsődlegesen, ezáltal az amblyopia is látótérbe kerül [36]. Az ETS alkalmazása segítségül szolgálhat a védőnői hálózat számára is a gyermekkori látásproblámák felismerésére, hiszen e vizsgálat alapján hatékonyabb, szűrt beteganyag kerülhet a gyermekszemészek látókörébe.…”

A védőnő-orvos együttműködés mint a 108 éve sikeresen működő Magyar Védőnői Szolgálat egyik alappilére

“…Az Orvosi Hetilap általunk áttanulmányozott utóbbi 10 évi lapszámában mindössze 3 tanulmányt [3][4][5] találtunk témánkhoz kapcsolódóan. A magyarországi várandósgondozási rendszer sajátosságait, a magán-és állami ellátások igénybevétele mögött húzódó egyenlőtlensé-geket vizsgáló tanulmányban utalás volt található arra, hogy a várandósgondozás számos szereplő együttműködésén alapuló, komplex egészségügyi szolgáltatás [3].…”

“…A magyarországi várandósgondozási rendszer sajátosságait, a magán-és állami ellátások igénybevétele mögött húzódó egyenlőtlensé-geket vizsgáló tanulmányban utalás volt található arra, hogy a várandósgondozás számos szereplő együttműködésén alapuló, komplex egészségügyi szolgáltatás [3]. A védőnőknek a gyermekkori látásproblémák felismerésében betöltött szerepét vizsgáló tanulmány [5] több alkalommal is hangsúlyozza a védőnői szakmai együttműködés fontosságát, a védőnő-egészségügyi alapellátás, kiemelten a védőnő-háziorvos, védőnő-szakellátási orvos közti együttműködésnek, az idejekorán történő kiszűrésnek a jelentőségét [5]. A hazai csecsemőhalandóságban 2019-ben tapasztalt emelkedés lehetséges okainak vizsgálatát elemző tanulmány [4], bár a téma a védőnői munkához is kapcsolható, a védőnő-orvos együttműködésre vonatkozóan nem tartalmaz utalást.…”

“…Tanulmányunk aktualitását az adja, hogy a Szolgálat a nemes életkora, elismertsége és hazánkra jellemző egyedisége -2015-ben a Szolgálat mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer bekerült a Magyar Értéktárba, nemzeti büszkeségeink közé [2] -ellenére sem készült még olyan tanulmány, amely a védőnőknek és az orvosoknak -mint a védőnők legfontosabb együttműködő szakmai partnereinek -az együttműködését tanulmányozta volna. Az Orvosi Hetilapnak az utóbbi 10 évben megjelent lapszámait áttanulmányozva mindössze 3 tanulmányt [3][4][5] találtunk, melyek szerint a védőnő a napi munkája során a társadalom minden rétegével és orvosokkal, szakemberekkel is közvetlen kapcsolatban áll. Azért is gondoljuk fontosnak a téma kuta-tását, mert bár a védőnői tevékenység napjainkban már az orvosi tevékenységtől függetlenül, önállóan nyújtott szolgálat [6], meglátásunk szerint annak eredményessége nem függetleníthető az orvosokkal, a társszakmákkal végzett közös munkától.…”