Románia székelyföldi területén erős tradíciók övezik a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, hiszen napjainkban is sokak megélhetését biztosítja az agrárium, mindazonáltal a térségben számos speciális ágazati problémakör is fellelhető. E nehézségek közé tartozik, hogy a birtokszerkezet jelentősen felaprózódott az elmúlt évtizedek során, továbbá, hogy a helyi ifjúság jelentős hányadának magas a nemzetközi elvándorlási hajlandósága, emellett az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező gazdálkodók vállalkozási- és alternatív termelési megoldásokra való képessége is átlagosan alacsonynak tekinthető. Ezek alapján jól kőrül határolhatóak mindazon tényezők, amelyek Székelyföld agráriumát és gazdatársadalmát leginkább jellemzik, így – többek között – a generációváltás problematikáját vagy a technológiai fejlődést elősegítő, célzott szakpolitikai intézkedések hiányát. Kiindulva e megállapításokból a tanulmányunkban Székelyföld agrártermelésének potenciális fejlesztési irányait mutatjuk be, különös tekintettel a mezőgazdasági vállalkozások és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak országos polaritásán, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmek bővülésén, továbbá a fiatal gazdálkodók tevékenységén keresztül. A kutatással olyan térgazdasági kapcsolatokat tárunk fel, amelyek meghatározhatják a lokális jövő alapjait, illetve a helyben való boldogulás stratégiáját.