A vidékfejlesztés helye és szerepe a fejlesztéspolitikában

Abstract

A vidékfejlesztés szakpolitikai jelentősége az ezredforduló óta az európai Unióban és Magyarországon egyaránt növekszik. Ezt támasztja alá, hogy 2021 júniusában az európai bizottság 2040-ig szóló, erősebb, összekapcsolt, ellenálló és virágzó vidéki területek és közösségek felé vezető jövőképet fogalmazott meg, melyet uniós szintű Vidékfejlesztési Cselekvési terv elfogadásával, valamint az uniós, nemzeti, regionális és helyi szereplők széles körét mozgósító Vidéki Paktum létrehozásával, továbbá eddig nem alkalmazott vidékfejlesztési megoldásokkal kíván elérni. A vidékfejlesztési szakpolitika hazai felértékelődését jelzi, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban Magyarországon ez az egyetlen olyan fejlesztéspolitikai terület, ahol az EU-s támogatásokhoz szánt nemzeti társfinanszírozás mértéke a korábbihoz képest jelentősen, 17%-ról 80%-ra növekszik. Ebből kiindulva tanulmányunkban a vidékfejlesztés időben és térben változó szerepét, a cél- és eszközrendszerben, valamint a finanszírozási háttérben bekövetkezett főbb változásokat tekintjük át annak érdekében, hogy a következő programidőszakban elérhetővé váló EU-s és nemzeti vidékfejlesztési források a vidéki területek fejlődését még inkább elősegíthessék. Elemzésünk rámutat, hogy a vidéki területek hosszú távú fejlődését célzó vidékfejlesztési szakpolitika megalapozásához elkerülhetetlen a vidék fogalmának újradefiniálása, a vidéki térségek EU-s és hazai lehatárolási módszertanának felülvizsgálata, a vidékfejlesztési beavatkozások eredményeinek és hatásainak nyomon követését lehetővé tevő adatgyűjtési, értékelési rendszerek, módszertanok és elméletek megújítása a vidék és környezete szükségleteire a korábbinál jobban összpontosító, integrált szemléletű fejlesztéspolitika térnyerése érdekében.

A területi szempontok eredményesebb érvényesítése a fejlesztéspolitikában – A IV. Területfejlesztők Napja következtetései és ajánlásai

“…A délelőtt folyamán rendhagyó plenáris ülésre került sor Rácz Katalin igazgató, AKI Fenntarthatósági Kutatások Igazgatósága moderálásával, amely a vidék és vidékfejlesztés szerepét vizsgálta a fejlesztéspolitikában. Vitaindítóként Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója, a SZE AKMK TTVT egyetemi docense összefoglalta a korábban ebben a témában szerzőtársaival írt publikációjának (Goda et al 2022) főbb téziseit. Hangsúlyozta, hogy már a vidéki terek lehatárolásánál is alapvetően eltérő megoldásokat kapunk, ha elméleti/statisztikai tértipológiák (pl.…”

Néhány gondolat a magyarországi vidéki térségekről

“…A Gazdálkodás folyóirat 66. évfolyamának 6. számában megjelent Goda Pál és szerzőtársai tollából "A vidékfejlesztés helye és szerepe a fejlesztéspolitikában" (Goda et al, 2022) című tanulmányban megfogalmazott vitaindító kérdések közül az alábbiakkal kívánok foglalkozni:…”

“…A 2021-2027-es programozási időszakban Magyarországon a vidékfejlesztési szakpolitika hazai felértékelődését mutatja, hogy ez az egyetlen olyan fejlesztéspolitikai terület, ahol az európai uniós támogatásokhoz előírt hazai társfinanszírozás mértéke a korábbihoz képest jelentősen, 17%-ról 80%-ra növekszik (Goda et al, 2022). Ez nagy felelősség és reményekre is okot adhat, hogy ezáltal a felzárkózás nagyobb ütemben valósulhat meg.…”

Székelyföldi agrárgazdaság fejlesztésének főbb összefüggései

“…Az Az elmúlt években egyre több szakirodalom és szakpolitikai javaslat jelenik meg a vidékfejlesztés jelentőségének hangsúlyozása érdekében (Bíró et al, 2021;Goda et al, 2022;Káposzta-Nagy, 2022). Mi sem tükrözi ezt jobban, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában a második pillért önmagában a vidékfejlesztés alkotja, melynek célkitűzései és intézkedései az agrárium és a vidék multifunkcionalitásának elősegítését szorgalmazzák (Ritter, 2022).…”