A „vidéki” szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján

Bajmócy, Péter

doi:10.17649/tet.14.2-3.600

Cited by 13 publications

(17 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The literature of suburbanisation is quite rich in Hungary, we know most of the reasons as well (Bajmócy 2000;Bajmócy 2002;Bajmócy 2006;Hardi 2002;Timár 1999). Urbanisation, which was much slower in the 1980s than before, now stopped.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Development of the Settlement Network in the Central European Countries

2012

View full text Add to dashboard Cite

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Development of the Settlement Network in the Central European Countries

2012

View full text Add to dashboard Cite

“…A népesség dekoncentrációja országszerte mintegy 60 település körül figyelhető meg, ezek teljes körű vizsgálatára nem került sor. Az átfogó kutatások a Központi Statisztikai Hivatal által is nyilvántartott vidéki agglomerációkat érintették, ahol a szuburbanizáció léptéke lehetővé teszi összehasonlító vizsgálatok elvégzését (Bajmócy 2001(Bajmócy , 2014.…”

unclassified

Deszk pozicionálása és fejlesztése a szegedi agglomerációban

Balogh¹,

Konz²

2017

Studia Mundi – Economica

View full text Add to dashboard Cite

Szakirodalmi információk alapján az a falu lesz képes elsősorban fejlődni, amely karakteres funkcióval rendelkezik, fejlődő, diverzifikált várostérséghez tartozik, és amelynek jó az elérhetősége. A nagyobb városok közelében elhelyezkedő falvakban a tipikus vidéki problémák kevésbé jelentkeznek, azonban a fejlesztések irányai gyakran behatároltak. Kutatásunk megkezdésekor a következő kérdéseket tettük fel: Deszk önállóan fejlődő község marad, vagy Szeged elővárosa lesz? Milyen szuburbanizációs változások történtek a deszki-szegedi térségben? Primer kutatásunk során a településen személyesen kérdeztünk le 165 főt, a 13 kérdéses kérdőív feldolgozása után táblázatos és szöveges formában elemeztük az eredményeket.

show abstract

“…A vidéki közösség pozitív imázsa alapvető motivációs elemként jelenik meg a városból vidékre vándorlás és a vidékturizmus esetében (Bajmócy 2000, Boyle-Halfacree 1998, Csapák 2007, Csurgó 2013, Csurgó-Légmán 2015, Csurgó-Szatmári 2014, Hardi 2002, Jetzkowitz-Schneider-Brunzel 2007, Kovách 2007. A vidék és közösség összekapcsolódása a vidék idilli reprezentációjának egyik alapeleme (Bell 2006, Csurgó-Légmán 2015, Kovách 2007, Short 2006.…”

unclassified

Képzelt különbségek A városi és vidéki közösségek, társas kapcsolatok kvantitatív vizsgálata

Csurgó¹,

Megyesi²

2016

Socio.hu

View full text Add to dashboard Cite

1Képzelt különbségek a városi és vidéki közösségek, társas kapcsolatok kvantitatív vizsgálata DOI: 10.18030/socio.hu.2016.3.48 Absztrakt A jelenkori vidékszociológiai kutatások és a laikus diskurzus egyaránt azt mutatja, hogy a klasszikus vidék-város ellentétpár ma is él, és meghatározó társadalmi gyakorlatokat eredményez. Tanulmányunkban az Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban című OTKA kutatás keretében létrejött országos reprezentatív adatbázis adatai segítségével azt vizsgáljuk, hogy a vidék-város dichotómia diskurzusban megjelenő különbségek valós vidéki és városi terek objektív és szubjektív különbségeiben igazolhatók-e. Eredményeink azt mutatják, hogy a térreprezentáció és a térbeli elkülönülés összetett jelenség, amely nem kapcsolható a közösség és tér egy-egy jellegzetes tulajdonságához. Habár jelen vannak a vidékkel kapcsolatos pozitív imázs elemek, de inkább csak részleteikben; ezeket a vidékre jellemzőnek érzett társadalmi problémák és a társadal-mi dezintegráció érzés felülírja. A városi elidegenedés pedig az adatok alapján nem igazolható. Kulcsszavak: vidék-város ellentét, térbeli reprezentáció, közösség, társadalmi tőkeImagined differences quantitative analysis of urban and rural communities and social relationship Abstract Both contemporary rural sociological inquiries and the lay discourses show that the classical rural urban division still exists, and results in visible social practices. In our study we analyse whether the discursive rural urban dichotomy can also be found in the objective and subjective differences between rural and urban spaces, using the representative database of the integrative and disintegrative processes in Hungarian Society OTKA research. Our results show that the representation of space and spatial differences are complex phenomena, which cannot be linked to a typical characteristic of the community or the space. The positive image elements of the rural are fragmented; these are shadowed by social problems typical for the rural and the feeling of social disintegration. Our data do not prove the existence of urban alienation.

show abstract

A „vidéki” szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján

Cited by 13 publications

References 0 publications

Development of the Settlement Network in the Central European Countries

Development of the Settlement Network in the Central European Countries

Deszk pozicionálása és fejlesztése a szegedi agglomerációban

Képzelt különbségek A városi és vidéki közösségek, társas kapcsolatok kvantitatív vizsgálata

Contact Info

Product

Resources

About