A Virolingvisztika Részterületei

Beszámoló a Variológiai Kutatócsoport (VaKu) nemzetközi tudományos szimpóziumáról

“…A 2020-ban kialakult járványhelyzet addig ismeretlen tapasztalataival való megküzdésben fontos szerepe volt a hétköznapi kommunikációs gyakorlatok, rítusok gyors átalakulásának, illetve az új jelenségek elnevezéséről folytatott diskurzusoknak is. A nyelvi, kommunikációs hatások vizsgálata számos különböző virolingvisztikai, viroszemiotikai kutatást eredményezett (Istók-Lőrincz 2020, 2021a. A közlemény azokról a kutatásainkról ad számot, amelyek a pandémiás helyzet kommunikációs szokásrendjének formálódásával (Domonkosi-H. Tomesz 2021aTomesz , 2021bDomonkosi-Ludányi 2020a, 2020bDomonkosi 2021), illetve az új jelenségek megnevezéséről folyó diskurzusokkal (Ludányi 2021a(Ludányi , 2021b(Ludányi , 2021c(Ludányi , 2021d foglalkoztak.…”

“…Új szókészleti elemek jelentek meg, amelyek többsége összetétel, képzett szó, illetve szóösszerántás révén jött létre. A globalizáció hatására megszaporodott az orosz nyelvben is az idegen, főként angol, illetve az angol szótőből képzett szó és a szóösszetétel, ahogyan a magyar nyelvben is (bővebben erről Istók-Lőrincz 2020. A verbális változások mellett vizuális elemek is szép számmal jelentek meg, elsősorban az internetes médiában.…”

“…A marketingüzenetekben pedig a társadalmi mondanivaló összekapcsolódott a termékek reklámozásával. A vírusos szóképek egyrészt figyelmeztettek a fennálló veszélyre, másrészt viszont -főként a vizuálisakhumorral, illetve iróniával igyekeztek a járványhelyzet okozta feszültséget csökkenteni (Istók-Lőrincz 2020).…”