Az internetfolklór az utóbbi néhány évtizedben a szólásszabadság egyik jelentős eszközévé vált, azonban a hagyományos értelemben vett – és egyébként szintén színes tartalmú – folklórhoz képest igencsak heterogén elemekből áll össze, amelyek szerzői jogi helyzete is eltérő. Ennek a sokszínűségnek számos oka és hatása van, és az is látható, hogy az internetfolklór létrejötte és elemeinek az eredeti közegen kívül történő felhasználása más és más kérdéseket vet fel mind a szerzői jog, mind a szólásszabadság szempontjából. Az internetfolklórnak csupán egy részét sorolhatjuk a hagyományos értelemben vett folklór fogalmi körébe, azaz csak egy bizonyos hányadára lehet igaz, hogy ebből az okból a szerzői jogi védelem kizárt rá nézve. Tekintettel a szólásszabadság biztosításában betöltött szerepére, a szerzői jog számos eszközzel – például szabad felhasználási lehetőségekkel, mint a paródia vagy az idézés – segíti elő, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló része se jelentse a véleménynyilvánítás akadályát. Úgy tűnik azonban, hogy a rendkívül összetett szabályrendszer és az internetfolklór működésének sajátosságai több ponton bizonytalanságot idéznek elő a felhasználások során. A jelen tanulmány ezek okait veszi számba, és arra keresi a választ, hogy ez a bizonytalanság és általában véve az internetfolklór szerzői jogi megítélése milyen hatással van a szólásszabadságra.