Adolescent smoking and family structure in Europe

Social Influences and Adolescent Smoking: the Role of the Social Network, Families and Peer Groups

“…A család és a kortársak jelentik ebben a korban a társas háló két alapvető elemét, melyek a dohányzás, valamint más rizikóma-gatartások kialakulásában aktív szerepet játszanak (de Vries, Engels, Kremers, Wetzels, & Mudde, 2003;Wood, Read, Mitchell, & Brand, 2004;Pikó, 2006). Számos tanulmány hívta fel a figyelmet a serdülőkori dohányzás és a szülők észlelt dohányzása közötti kapcsolatra; akár egy, akár két szülő dohányzik a családban, ez jelentősen fokozza a serdülő-kori dohányzás rizikóját (Griesbach, Amos & Candace, 2003). A család hatása megmutatkozik a testvérek, illetve más családtagok szerepében is (Griesbach et al, 2003).…”

“…Számos tanulmány hívta fel a figyelmet a serdülőkori dohányzás és a szülők észlelt dohányzása közötti kapcsolatra; akár egy, akár két szülő dohányzik a családban, ez jelentősen fokozza a serdülő-kori dohányzás rizikóját (Griesbach, Amos & Candace, 2003). A család hatása megmutatkozik a testvérek, illetve más családtagok szerepében is (Griesbach et al, 2003). Az idő-sebb testvér dohányzása jelentősen megnöveli a serdülők dohányzásának esélyét.…”

“…Közismert, hogy a felnőttek körében a dohányzás elsősorban az alacsonyabb társadalmi helyzetű rétegeket érinti (Denney, Rogers, Hummer, & Pampel, 2004); de ezeket az adatokat serdülőkori vizsgálatok is alátámasztják, miszerint alacsonyabb társadalmi státuszú serdülők esetében gyakoribb a dohányzás (Griesbach et al, 2003;Fagan, Brook, Rubenstone, & Zhang, 2005), ellentétben például a drogfogyasztással, ami kifejezetten a jobb anyagi helyzetű családok gyermekeit veszélyezteti (Pikó, 2000;Tuinstra, Groothoff, van den Heuvel, & Post, 1998). Az iskolázottsággal kapcsolatban -bár nem egyértelműen determinálja a család szocio-ökonómiai státuszát -feltételezhető, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők esetében a család jövedelme is kisebb, ami alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszt (SES) von maga után.…”

“…Elsőként a szociális hatások közül a társadalmi helyzet mutatói kerültek be az elemzésbe. A társadalmi státuszt illetően ismert tény, hogy a SES és a dohányzás között fordí-tott összefüggés van, azaz az alacsonyabb társadalmi rétegekben gyakoribb a dohányzás (Denney et at., 2004;Griesbach et at., 2003). Jelen mintánkban ezt nem sikerült igazolni, aminek az oka az lehet, hogy -felnőttek adataival ellentétben -a serdülőkorú populáció-ban ez a hatás kevésbé mutatkozik meg (Pikó & Fitzpatrick, 2007).…”

“…Még több aggodalmat kelt az a tény, hogy míg a felnőttkori dohányzás a fejlett országokban (különösen Nyugat-Európában és az USA-ban) jelentősen csökken, addig a serdülőkori dohányzás világszerte egyre növekvő tendenciát mutat (Brown, 2002;Griesbach Amos & Candace, 2003;Hipple, Lando, Klein, & Winickoff, 2011). Hozzá-adódik ehhez a tényhez, hogy Magyarországon és Kelet-Európában az egyik legmagasabb a fiatalkori dohányzás előfordulása (Pikó, 2010).…”