Bevezetés: A bakteriális rezisztencia közegészségügyet fenyegető probléma, amely mérsékelhető, lassítható megfelelő antibiotikum-alkalmazással. Célkitűzés: A hazai fekvőbeteg-ellátás szisztémás antibiotikum-felhasználásának bemutatása. Módszer: A kórházi antibiotikum-felhasználási adatokat az Egészségügyi Világszervezet anatómiai-terápiás-ké-miai rendszere szerint osztályozták és a Defined Daily Dose metodika szerint kvantifikálták. A standardizálás kórházi betegforgalmi mutatókra, valamint -a nemzetközi összehasonlítás végett -populációra történt. Eredmények: A fekvőbetegszektor antibiotikum-felhasználása az elmúlt 20 évben mennyiségileg kiegyenlített volt (22,4 ± 1,5 DDD/100 ápolási nap), mintázata folyamatos változáson ment keresztül. Megfigyelhettük a parenteralis készítmények alkalmazásának emelkedését (1996-ban 26,4%, 2015-ben 41,6%). Kiemelendő a felhasználás összetételének homogenizáló-dása az amoxicillin-klavulánsav térnyerése miatt, a fluorokinolon (2,3 vs. 4,2 DDD/100 ápolási nap) és a harmadik generációs cefalosporinfelhasználás (1,0 vs. 2,9 DDD/100 ápolási nap) jelentős emelkedése, valamint a szűk spektrumú penicillinek kiszorulása. Következtetés: A hazai kórházi antibiotikum-felhasználás mennyiségileg alacsony. Ez, illetve a felhasználás mintázatában tapasztalt, nemzetközi mércével is alátámasztott alul-vagy felülreprezentált felhasználás okának és indokoltságának megítélése további vizsgálatot igényel. Orv. Hetil., 2016, 157(46), 1839-l846.
Kulcsszavak: antibiotikum-felhasználás, kórházi ellátás, trend, mintázat, antibiotikum-surveillance
Antibiotic use in the Hungarian hospitals in the last two decades (1996-2015)Introduction: Growing bacterial resistance threatens public health, which can be tempered by prudent antibiotic use. Aim: To quantify systemic antibacterial use in Hungarian hospitals. Method: Consumption data were analysed using the Anatomical-Therapeutic-Chemical -Defined Daily Dose (ATC/DDD) methodology. Data were standardized for patient turnover and also for population to enable international benchmarking. Results: Hospital antibiotic use was quite constant (22.4 ± 1.5 DDD/100 patient-days), but its composition changed substantially. The use of parenteral products rose gradually (in 1996 26.4% and in 2015 41.6%). The pattern of use was homogenised due to the headway of co-amoxiclav use. A substantial increase of fluoroquinolone (2.3 vs. 4.2 DDD/100 patient-days) and third generation cephalosporin (1.0 vs. 2.9 DDD/100 patient-days) use was detected. In parallel the use of narrow spectra penicillins diminished. Conclusion: Hungarian hospital antibiotic use is low. The causes and the justification of this low use together with the internationally outstanding use of certain antibacterials should be addressed in future studies.