Összefoglaló. A posztakut COVID–19 szindróma (PACS) az akut
betegséget követő 4–12 hét szubakut, tünetes szakasznak, valamint az ezt követő
krónikus poszt-COVID-időszaknak az együttesét jelenti. A PACS különböző
általános tünetekkel és szervi (pulmonalis, cardiovascularis,
neuropszichiátriai, endokrin, mozgásszervi, bőrgyógyászati, renalis)
manifesztációkkal jár. Ebben az összefoglalóban áttekintjük a PACS
kialakulásához vezető patogenetikai és rizikótényezőket. Bemutatjuk a klinikumot
és a diagnosztikát. A PACS ellátása alapvetően háziorvosi feladat, mely a szervi
tünetek gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléséből, multidiszciplináris
rehabilitációból és gondozásból áll. Kitérünk a háziorvos feladataira, a
szakellátásba történő beutalás indokaira és a poszt-COVID-hálózat létrehozásának
és működtetésének szükségességére is. Orv Hetil. 2021; 162(27): 1067–1078.
Summary. Post-acute COVID-19 syndrome (PACS) includes the subacute,
symptomatic phase 4–12 weeks after acute COVID-19 as well as the subsequent
chronic post-COVID-19 period. PACS is associated with various general symptoms
and organ (pulmonary, cardiovascular, neuropsychiatric, endocrine,
musculoskeletal, dermatological, renal) manifestations. In this summary, we
review the pathogenetic and risk factors leading to the development of PACS. We
present the clinical picture and diagnostics. PACS should usually be managed by
the general practitioner. The management of PACS includes pharmacological and
non-pharmacological treatment, multidisciplinary rehabilitation and regular
follow-ups. Here we also discuss the tasks of the general practitioner, the
reasons for referral to specialists and the need to set up and operate a
post-COVID-19 network. Orv Hetil. 2021; 162(27): 1067–1078.