Are Psychogenic Non-epileptic Seizures an Expression of “Neurologic” Pathology?

Reuber, Markus

doi:10.1016/b978-0-12-374006-9.00011-4

Cited by 10 publications

(17 citation statements)

References 164 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A helyes diagnózis felállítása átlagosan 7 évet vesz igény-be, amelynek jelentős anyagi vonzata van az egészség-ügyi ellátórendszerre nézve, és nagy megterhelést jelent a betegek számára [20]. Differenciáldiagnosztikailag elkülönítendő kórképek az epilepszia, átmeneti ischaemiás attak (TIA), syncope (ájulás), hypoglykaemia, myasthenia gravis, paroxysmalis choreoathetosis, migrén, pánik-zavar és parasomniák [21].…”

Section: Diagnosztikaunclassified

“…A diagnózis felállításának feltétele az epilepszia kizárása, amely elsősorban video-EEG-vizsgálattal történhet; a videón rögzített rohamok és a közben mért agyi elektromos aktivitás elemzése az esetek 90%-ában a helyes diagnózis megállapításához vezet [22]. A diagnosztikát nehezíti, hogy néhány epilepsziatípus csak az esetek 10-20%-ában jár EEG-eltéréssel [20].…”

Section: Diagnosztikaunclassified

“…A PNER valószínűségét csökkentik, tehát kifejezetten az epilepsziás rohamokra jellemzők a praeictalis alvás, ritmusos és sztereotip mozgások, szemnyitás, illetve szemkimerevedés, vokalizáció, horkoló légzés, orális automatizmusok, nyelvharapás, inkontinencia, valamint a postictalis orrtörlés és köhögés, amelyek tipikusan temporalislebeny-epilepsziában figyelhetők meg [22]. A rohamok időtartamában szintén találunk különbsé-get [20]. Egy vizsgálatban a generalizált tónusos-clonusos rohamok átlagosan 50-92 másodpercig, míg a pszichogén rohamok 20-805 másodpercig tartottak [25].…”

Section: Szemiológiaunclassified

“…A rohamok szubjektív megélésében ugyancsak találunk különb-séget a PNER-és epilepsziás betegek között. Az epilepsziásokra a tudat, az akaratlagosság és a kontrollfunkciók elvesztésének intenzívebb megélése jellemző, és kevésbé képesek felidézni a roham alatt átélt élménye-ket, mint a PNER-betegek [20].…”

Section: Szemiológiaunclassified

“…Az eltérések ugyanakkor jellemzően nem jelentő-sek, és jóval gyakoribbak azoknál a betegeknél, akik egyszerre szenvednek epilepsziában és PNER-ben is (77,2%), mint akik csak PNER-rel diagnosztizálhatók (35,7%) [20].…”

Section: Képalkotó Vizsgálatokunclassified

See 4 more Smart Citations

Pszichogén nem epilepsziás rosszullétek a klinikai gyakorlatban

Szita

Hidasi

2016

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

A pszichogén, nem epilepsziás roham a pszichiátria és neurológia határterületén lévő, nehezen behatárolható tünet-együttes, amely tünetmintázatában hasonlít az epilepsziára, de azt nem epilepsziás aktivitás váltja ki. Jellemzően fiatal felnőttkorban alakul ki, a betegek körében a nők aránya jóval magasabb. A pszichogén, nem epilepsziás roham diagnosztikája elsősorban video-elektroencefalográfiás vizsgálattal történhet, amely az esetek 90%-ában a helyes diagnózis megállapításához vezethet. A kórképet mégis gyakran diagnosztizálják tévesen epilepsziának, és kezelik évekig ennek megfelelően, ami a betegekre és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt nagy terhet ró. A kórkép etiológiájában -az anamnézisben szereplő traumatikus életesemények gyakorisága miatt -kiemelt szerepet tulajdonítanak a pszichológiai faktoroknak. Emellett a pszichogén nem epilepsziás roham kialakulásában neurobiológiai tényezők is köz-rejátszanak, amelyre a betegek egy részénél talált kognitív, strukturális és funkcionális agyi eltérések utalnak. A kezelés pszichoszociális -elsősorban kognitív viselkedésterápiás -intervenciókat és kiegészítő farmakoterápiát foglal magába. A tanulmányban a szerzők a pszichogén nem epilepsziás roham tünettanával, diagnosztikájával, etiológiájával és kezelésével kapcsolatos irodalmat és az újabb kutatási eredményeket tekintik át. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 767-775. Kulcsszavak: pszichogén nem epilepsziás roham, video-EEG, szemiológia, etiológia, kezelés Psychogenic nonepileptic seizures: overview and implications for practicePsychogenic nonepileptic seizures are enigmatic disorders at the interface of neurology and psychiatry. Seizures resemble epileptic seizures but are not associated with electrical discharges in the brain. Symptoms typically start in early adulthood and women are far more affected than men. Video-EEG is widely considered to be the gold standard for diagnosis. Still psychogenic nonepileptic seizures are often misdiagnosed and treated as epilepsy for years that is burdensome to patients and costly to the healthcare system. Patients having psychogenic nonepileptic seizures show a high prevalence of traumatic life events, therefore, psychosocial factors are thought to play an important role in the etiology. Neurobiological factors may also contribute to the development of seizures as a subgroup of patients are characterized by cognitive impairment and subtle structural and functional brain abnormalities. Treatment includes psychotherapeutic procedures, particularly cognitive behavioral therapy and additional pharmacological interventions. This article presents an overview of the clinical context, diagnosis, etiology and treatment of psychogenic nonepileptic seizures. Rövidítések CBT = kognitív viselkedésterápia; EMG = elektromiográfia; MMPI = Minnesota Multiphasic Personality Inventory; PNER = pszichogén nem epilepsziás roham; PTSD = poszttraumás stressz zavar; SISCOM = Subtraction Ictal SPECT Co-registered to MRI; SSRI = (selective serotonin reuptake inhibitor) szelektív szerotonin-visszavétel...

show abstract

Section: Diagnosztikaunclassified

Section: Szemiológiaunclassified

Section: Képalkotó Vizsgálatokunclassified

See 3 more Smart Citations

Pszichogén nem epilepsziás rosszullétek a klinikai gyakorlatban

Szita

Hidasi

2016

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

The neuromodulatory effect of tDCS in patients affected by functional motor symptoms: an exploratory study

et al. 2019

View full text Add to dashboard Cite

Psychogenic non-epileptic seizures: A model of their pathogenic mechanism

Baslet

2011

Seizure

179

119

View full text Add to dashboard Cite

Psychogenic non-epileptic seizures (PNES) consist of paroxystic events facilitated by a dysfunction in emotion processing. Models explaining the pathogenic mechanisms leading to these seizure-like episodes are limited. In this article, evidence that supports dysfunction at the level of arousal tolerance, cognitive-emotional information processing and volitional control is reviewed. A hypothetical pathophysiological mechanism is discussed based on functional neuroimaging evidence from PNES-related conditions and traits. This pathophysiological model suggests an alteration in the influence and connection of brain areas involved in emotion processing onto other brain areas responsible for sensorimotor and cognitive processes. Integrating this information, PNES are conceptualized as brief episodes facilitated by an unstable cognitive-emotional attention system. During the episodes, sensorimotor and cognitive processes are modified or not properly integrated, allowing the deployment of autonomous prewired behavioral tendencies. Finally, I elaborate on how therapeutic applications could be modified based on the proposed hypothetical model, potentially improving clinical outcomes.

show abstract

Are Psychogenic Non-epileptic Seizures an Expression of “Neurologic” Pathology?

Cited by 10 publications

References 164 publications

Pszichogén nem epilepsziás rosszullétek a klinikai gyakorlatban

Pszichogén nem epilepsziás rosszullétek a klinikai gyakorlatban

The neuromodulatory effect of tDCS in patients affected by functional motor symptoms: an exploratory study

Psychogenic non-epileptic seizures: A model of their pathogenic mechanism

Contact Info

Product

Resources

About