Arthroscopic Repair of Posterior Instability

Song, Frederick S.; Abrams, Jeffrey S.

doi:10.1053/j.otsm.2014.02.001

Cited by 2 publications

(4 citation statements)

References 30 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…2,9,21,24 Like most surgeons, we use the lateral decubitus position for posterior stabilizing procedures rather than the beachchair position. 2,4,9,16,24,25 During the procedure, one of the most important steps is the appropriate positioning of the posterior portal for anchor insertion. There are 2 solutions for this: one is to create a complementary posterolateral portal, placed distally and laterally from the standard posterior portal, and the other solution is to place a standard posterior portal 1 cm distally and 1 to 2 cm laterally from its original position.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

“…There are 2 solutions for this: one is to create a complementary posterolateral portal, placed distally and laterally from the standard posterior portal, and the other solution is to place a standard posterior portal 1 cm distally and 1 to 2 cm laterally from its original position. 8 , 16 , 24 , 25 We usually create the standard portal more distally and laterally; depending on the position and size of the labral injury, we decide whether to create a complementary posterior portal during the operation. Anatomic studies indicate that the complementary posterior portal is located very close to the axillary nerve, which runs closest to the glenoid rim at the 6-o’clock position.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Return to Sport After Arthroscopic Treatment of Posterior Shoulder Instability

Pavlik¹,

Tátrai²,

Papp³

2020

Orthopaedic Journal of Sports Medicine

View full text Add to dashboard Cite

Background: Arthroscopic treatment of posterior shoulder instability has become more popular and effective in recent years, but few data are available concerning the rate of return to sport. Purpose: To present our experiences with arthroscopic posterior labral reconstruction in athletes and review our results, with a particular focus on the rate of return to sport. Study Design: Case series; Level of evidence, 4. Methods: Included in the study were 40 arthroscopic stabilizations performed because of posterior shoulder instability in 37 athletes at a single institution. During follow-up, the athletes’ rate of return to sport was calculated. Shoulder function was evaluated based on a pre- versus postoperative comparison of the Rowe instability score and the American Shoulder and Elbow Surgeons score. Additionally, the return-to-sport rate was compared among different subgroups: traumatic versus atraumatic origin of injury, competitive versus recreational athletes, high-risk versus low-risk sport, and posterior-only versus anterior and posterior stabilization. Data were statistically analyzed using paired-samples t test and nonparametric Fisher exact test. Results: The average follow-up period was 54.4 months (range, 24-112 months). Three shoulders (7.5%) continued to have posterior subluxations postoperatively. There were 34 excellent, 3 good, and 3 fair results based on the Rowe score (average postoperative score, 92.9), and patients achieved an average postoperative American Shoulder and Elbow Surgeons score of 92.7. The pre- to postoperative improvement was statistically significant in both scoring systems ( P < .001). Of the 37 patients, 36 (98.2%) were able to return to sport activity: 27 of them (72.9%) to their original sport and 19 (51.4%) at their preinjury level. A significantly higher rate of return to the same sport occurred in athletes who had traumatic injury compared with a subgroup of athletes without a traumatic event ( P < .02). Conclusion: More than half of the athletes were able to return to their preinjury level of sport after arthroscopic posterior labral reconstruction. In addition, low recurrence rates and good functional outcomes were seen in >90% of the patients, and 98% returned to sport activity. The athletes had a significantly higher rate of return to sport if their posterior shoulder instability had a clear traumatic origin.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Return to Sport After Arthroscopic Treatment of Posterior Shoulder Instability

Pavlik¹,

Tátrai²,

Papp³

2020

Orthopaedic Journal of Sports Medicine

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A műtéthez általában az oldalfekvő testhelyzetet helyezik előtérbe szemben a beach chair pozícióval, osztályunkon is oldalfekvésben végezzük a beavatkozást (2,5,15,22,23). A műtét során az egyik legfontosabb lépés a hátsó behatolásnak a horgonybehelyezés szempontjából való ideális elhelyezése.…”

Section: Megbeszélésunclassified

“…A műtét során az egyik legfontosabb lépés a hátsó behatolásnak a horgonybehelyezés szempontjából való ideális elhelyezése. Erre két megoldás van, az egyik, egy a standard portáltól distálisan és laterálisan elhelyezkedő kiegészítő hátsó behatolás alkalmazása, ami kiküszöbölhető, ha az eredeti hátsó behatolást 1 cm-rel distálisabban és 1-2 cm-rel laterálisabban helyezzük el (9,15,22,23). Saját gyakorlatunk során a hátsó behatolást kissé distálisabban és laterálisabban helyezzük el, majd a sérülés pozíciójától és kiterjedésétől függően a műtét során döntünk arról, hogy alkalmazunk-e még egy hátsó behatolást.…”

Section: Megbeszélésunclassified

Hátsó vállízületi instabilitás artroszkópos kezelése

Pavlik¹,

Hidas²

2016

MTO

View full text Add to dashboard Cite

A hátsó vállízületi instabilitás artroszkópos kezelése az utóbbi években vált egyre népszerűbb és eredményesebb beavatkozássá. Az OSEI Sportsebészeti Osztályán 2009. július 1. és 2015. szeptember 30. között összesen 20 esetben történt vállízületi hátsó instabilitás miatt stabilizáló műtét. A műtét minden esetben artroszkópos labrum refixáció és tokplasztika volt, 6 esetben elülső és hátsó stabilizálás történt, 14 esetben izolált hátsó stabilizálás. A műtét során fontos lépés a hátsó artroszkópos behatolás pontos elhelyezése az ideális horgonyelhelyezés érdekében. Erre vonatkozóan több lehetőség is van, a standard hátsó portál elhelyezésének a módosítása vagy két hátsó behatolás alkalmazása. Az utánvizsgálat során a betegek szubjektív véleményét, a munkába és a sportba való visszatérést rögzítettük, a vállfunkció értékelését a Rowe instabilitás és az ASES pontrendszer segítségével végeztük el. A fizikális vizsgálat során vizsgáltuk a vállízület mozgásait, az apprehenziós és az addukció-berotációs tesztet, valamint a humerusfej transzlációját. Betegeinknél kétirányú röntgenvizsgálat is történt (valódi AP és axillaris felvételek). Az átlagos utánvizsgálati idő 37,7 hónap volt (9-74). Az utánvizsgált 14 betegből 13 sportoló volt. A Rowe pontrendszerrel vizsgálva a 14 betegből 11-nél kiváló, két betegnél jó, egy betegnél pedig közepes eredményt találtunk. Az ASES pontrendszerrel értékelve a vállfunkciót átlagosan 88 (67-100) pontot értek el betegeink. A 13 sportoló közül 6 (46%) azonos szinten tudta folytatni sporttevékenységét. Az artroszkópos hátsó labrum refixáció eredményesen végezhető, de technikailag nehéz, nagy tapasztalatot igénylő beavatkozás. A sportolók a műtétet követően jó arányban tudtak visszatérni sportágukhoz.

show abstract

Arthroscopic Repair of Posterior Instability

Cited by 2 publications

References 30 publications

Return to Sport After Arthroscopic Treatment of Posterior Shoulder Instability

Return to Sport After Arthroscopic Treatment of Posterior Shoulder Instability

Hátsó vállízületi instabilitás artroszkópos kezelése

Contact Info

Product

Resources

About