Association Between Adoption of Evidence-Based Treatment and Survival for Patients With ST-Elevation Myocardial Infarction

Jernberg, Tomas; Johanson, Per; Held, Claes; Svennblad, Bodil; Lindbäck, Johan; Wallentin, Lars

doi:10.1001/jama.2011.522

Cited by 387 publications

(229 citation statements)

References 28 publications

Supporting

Mentioning

198

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Adataink szerint a klopidogrel, a sztatin és az ACEI/ARB esetén a magasabb adherencia szignifikánsan csökkentette a végpontok bekövetkezésé-nek kockázatát. Jernberg [24] a SWEDEHEART regiszterben azt találta, hogy az evidenciákkal alátámasztott gyógyszeres kezelés arányának növekedése javította a betegek prognózisát. Jelen vizsgálatunk az első hazai tanulmány, amely a szekunder prevencióban jelentőséggel bíró gyógyszerek adherenciáját vizsgálja szívinfarktust túlélt, nagy betegszámú populáció esetén.…”

Section: Megbeszélésunclassified

Szívinfarktust túlélt betegek terápiahűsége a másodlagos megelőzés szempontjából fontos gyógyszeres kezelésekhez

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés és célkitűzés:A szerzők szívinfarktust túlélt betegek terápiahűségét (adherencia) vizsgálták a másodlagos prevenció szempontjából szóba jövő gyógyszerek esetén. Módszer: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2013. január 1. és 2014. december 31. között regisztrált szívinfark-tusos betegek közül azok kerültek a vizsgált betegcsoportba, akik a heveny myocardialis infarctust túlélték és a kór-házi kezelést követően 180 napig nem volt újabb eseményük. Ezen kritériumoknak 14 843 beteg felelt meg, akiket egy évig követtek. Vizsgálták a sztatin, a béta-blokkoló, a thrombocytaaggregáció-gátló, valamint az angiotenzinkonvertáló enzim/angiotenzinreceptor-blokkoló kezeléshez való adherenciát. A "gyógyszerszedést" az Egészségbiztosí-tó Pénztár gyógyszer-finanszírozási adatbázisa alapján követték. Az adherenciát az indexeseménytől a végpontig (vagy a cenzorálásig) eltelt idő és a kiváltott készítményekkel való ellátottsági idő hányadosaként határozták meg. Végpontnak a halált vagy az újabb infarktus előfordulását tekintették. Többváltozós modellel elemezték az adherenciát és a túlélést. Eredmények: Jó adherenciát (>80%) találtak a klopidogrel, sztatin, béta-blokkoló, aszpirin és ACEI/ARB esetén a betegek 64,9%, 54,4%, 36,5%, 31,7% és 64,0%-ánál. Azoknál a betegeknél, akiknél az infarktus kezelésekor percutan intervenció történt, magasabb terápiahűséget találtak (p<0,01) minden gyógyszer esetén, kivéve a béta-blokkolókat (p = 0,484). A többváltozós elemzés során igazolták, hogy a sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB adherencia 25 száza-lékpontos növekedése a végpontok bekövetkezésének 10,1%-kal (p<0,0001), 10,4%-kal (p = 0,0002), 15,8%-kal (p<0,0001) kisebb kockázatával járt együtt. Az aszpirin-és a béta-blokkoló kezelés esetén az adherencia nem függött össze a végpontok bekövetkezésének kockázatával. Következtetés: A sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB kezelés esetén a magasabb adherencia jobb hosszú távú prognózis-sal járt együtt. Orv Hetil. 2017; 158(27) Adherence to medication after myocardial infarction and its impact on outcome: a registry-based analysis from the Hungarian Myocardial Infarction RegistryIntroduction and aim: The aim was to study the patients' adherence to some evidence-based medication (statins, beta blockers, platelet and RAS inhibitors) after suffering a myocardial infarction, and its impact on the outcome. Method: Retrospective observational cohort study was carried out from the data of the Hungarian Myocardial Infarction Registry between January 1, 2013, and December 31, 2014. 14,843 patients were alive at the end of hospital treatment, from them, those who had no myocardial infarction or death until 180 days were followed for one year. The adherence was defined as the proportion of time from the index event to the endpoint (or censoring) covered with prescription fillings. The endpoint was defined as death or reinfarction. Information on filling prescriptions for statins, platelet aggregation inhibitors, beta blockers and ARB/ACEI-inhibitors were obtained. Multivariate regression was used to model ad...

show abstract

Section: Megbeszélésunclassified

Szívinfarktust túlélt betegek terápiahűsége a másodlagos megelőzés szempontjából fontos gyógyszeres kezelésekhez

et al. 2017

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…[8] These evidence-based recommendations highlight critical clinical care processes to ensure quality in the treatment of AMI patients. [9] Second, adherence to evidence-based recommendations can be measured with observational data, [10] and clinical registries are examples of observational data supporting quality improvement for a clinical condition, diagnostic, procedure or therapy. [11] Third, there was an ongoing clinical registry for AMI in Switzerland, registered at ClinicalTrials.gov and approved by the Supra-Regional Ethics Committee for Clinical Studies, the Swiss Board for Data Security, and the Cantonal Ethics Commissions.…”

Section: Research Strategymentioning

confidence: 99%

Impact of new health care policies on the quality of acute myocardial infarction treatment in Swiss hospitals: A before and after observational study

Dorey

Puhan

Biller‐Andorno

2016

JHA

View full text Add to dashboard Cite

Objective: Following a revision of the Swiss Federal Health Insurance Act, the regional hospital planning structure was modified and the hospital financing organized at a national level with the use of diagnosis related groups (SwissDRGs). The aim of this observational study was to determine in an independent way the initial impact of these changes on the quality of hospital treatment, with patients hospitalized for Acute Myocardial Infarction (AMI) being the chosen study group. Methods: We used prospective data from a Swiss clinical registry for AMI. The quality was measured based on the adherence to 10 evidence-based performance indicators for AMI treatment, and on the evaluation of in-hospital outcomes (mortality, complications, length of hospital stay [LOS]) globally and for seven pre-defined vulnerable subgroups. The study compared patient-based data before (2011) and after (2012) the implementation of the reform. Results: The study included 33 matched hospitals, and compared the AMI treatment of 2,491 patients in 2011 (before) and 2,544 in 2012 (after the hospital reform). No significant changes in the evidence-based performance indicators were observed, but an on average one day reduction in the LOS and worse outcomes in one of the pre-defined group of patients were found. The issue of how the clinical team achieved these results was not directly explored due to the underlying registry's unalterable structure. Conclusions: One year after the implementation of a new hospital financing system in Switzerland, the quality of treatment delivered to patients hospitalized for AMI was maintained overall. The worse in-hospital mortality in one pre-defined vulnerable subgroup could reflect the emergence of difficulties for clinical teams to cope with patients demanding extra care and time. Further investigation is warranted.

show abstract

“…The decrease in incidence has been paralleled by an impressive improvement in mortality, e.g., in Sweden the standardized 30-day mortality in STEMI went from 12.9% to 6.3% between 1996 and 2007 [7]. During the same period there has been an increasing use of evidence-based therapies in ACS, such as revascularization (PCI and CABG), anti-platelet and anti-coagulant agents, ACE-inhibitors and statins [7].…”

Section: Acute Coronary Syndromementioning

confidence: 99%

Acute coronary syndrome – the present and future role of biomarkers1)

Lindahl¹

2013

Clinical Chemistry and Laboratory Medicine

View full text Add to dashboard Cite

Over the past two decades there have been dramatic changes in the diagnosis, treatment and prognosis of acute coronary syndrome (ACS). Several new treatment modalities have been added and the prognosis has improved dramatically. Biomarkers play a crucial role in the management of ACS. At present, cardiac troponin is the biomarker of choice for diagnosis of acute myocardial infarction (AMI). Currently, there are no other biomarkers, which can compete, neither regarding specificity nor regarding early sensitivity. However, there is still a clinical need of a biomarker able to reliably rule-in or rule-out AMI immediately on admission. MicroRNAs seem to be promising new candidates for diagnostic purposes. The optimal combination of biomarkers and new imaging techniques is another important area for research. The list of biomarkers associated with an adverse prognosis in ACS is long. However, for most of them it has been very difficult to prove an added clinical value. Only cardiac troponin, and to some degree also B-type natriuretic peptides, is widely used in clinical practice for risk assessment. Among new markers, growth differentiation factor 15 and the midregional part of the prohormone of adrenomedullin, have shown some promising results. Since the renal function is assessed in clinical routine, also markers of the renal function have gained increasing interest. Cardiac troponin has been proven useful for selection of antithrombotic, antiplatelet and invasive treatment. Besides cardiac troponin, no other markers have consistently been shown to be useful for selection of specific treatments.

show abstract

Association Between Adoption of Evidence-Based Treatment and Survival for Patients With ST-Elevation Myocardial Infarction

Cited by 387 publications

References 28 publications

Szívinfarktust túlélt betegek terápiahűsége a másodlagos megelőzés szempontjából fontos gyógyszeres kezelésekhez

Szívinfarktust túlélt betegek terápiahűsége a másodlagos megelőzés szempontjából fontos gyógyszeres kezelésekhez

Impact of new health care policies on the quality of acute myocardial infarction treatment in Swiss hospitals: A before and after observational study

Acute coronary syndrome – the present and future role of biomarkers1)

Contact Info

Product

Resources

About