A fejlett országokban a szívbetegség és a morbiditás, mortalitás vezető oka a
koszorúér-betegség. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a
koszorúér-betegség és a különböző pszichoszociális tényezők közötti összefüggés
megértésével. A coronariabypassgraft-műtét a koszorúér-betegség kezelésének
gyakori módja, és általában jelentős mértékű klinikai javulást eredményez. A
szorongásos tünetek és az unipoláris depresszió gyakori pszichológiai eltérések
a coronariabypassgraft-műtétre váró betegekben. Számtalan prospektív
kohorsztanulmány foglalkozik a coronariabypassgraft-műtét rövid és hosszú távú
kimenetelét befolyásoló tényezőkkel. A kutatások révén tudjuk, hogy nemcsak a
klinikai jellemzők, mint például a cardialis állapot, a társbetegségek vagy az
intraoperatív tényezők befolyásolják a műtét kimenetelét. A pszichoszociális
tényezőkkel, illetve a hagyományos kockázati tényezőkkel (magas vérnyomás,
LDL-koleszterin-szint, diabetes mellitus, dohányzás, elhízás és fizikai
inaktivitás) összefüggő morbiditási és mortalitási adatok összehasonlításakor a
pszichoszociális háttér szerepe is meghatározónak bizonyult. Szívműtét előtt a
betegek pszichológiai állapotának felmérése és szükség szerint terápiás
beavatkozás alkalmazása emiatt előnyös lehet. A betegről kialakított átfogóbb
ismeretek birtokában sokkal pontosabb terápiás tervet lehet kialakítani, illetve
lehetővé válik a pszichológiai kezelésre szoruló betegek kiválasztása. A fentiek
alapján a szívműtétre kerülő betegek pszichológiai jellemzőinek szakember által
történő szűrése és adott esetben kezelése ajánlott. Orv Hetil. 2023; 164(11):
411–419.